Forrás, 2013 (45. évfolyam, 1-12. szám)
2013 / 11. szám - KILENCVEN ÉVE SZÜLETETT KORMOS ISTVÁN - Balázs Géza: Pestiesen szólva: Az igazi pesti nyelv
sógor-koma, nagybácsi, urambátyám; talán nem is véletlen, hogy éppen ilyen agyafúrt nyelvtani formával nevezi meg a pesti nyelv, illetve egy konkrétabb példával: Gipsz Jakab a miniszternek a nakája.) Egészen furcsa nyelvtani alakzat: eufemizmus, irónia, szarkazmus együtt. De maga Gipsz Jakab, Ribizli Gizi és Lutz Gizi is budapestizmus. (Ez utóbbi valódi személynek is a neve.) Illetve ilyen nyelvi különlegesség a haspárt. Csak melléknévi formában él: haspárti. Haspárti az, akinek mindene az evés-ivás. Az ilyen ember csak a maga jólétével törődik. Budapesti tájszavak Néhány korunkbeli budapesti (kerületi) tájszó: I. Bátyi (Batthyány tér és iskola, „találkozunk a Batyin", „a Bátyiba jártam"), Bées (Budapest Sportcsarnok), Csurgó (kis szökőkút), Nagyfa (az Ybl-bazár, korábbi ifjúsági park fölött lévő terület, melyről az 1960-as évek egyik galeriját is elnevezték), Szöcsi (Országos Széchényi Könyvtár), Vércse (Vérmező). II. Csaszi (Császár fürdő), Emberpiac (Moszkva tér, az óra alatt), Gödör (a Széli Kálmán tér korábbi neve), Kalef, Széllkalef (a Széli Kálmán tér régi tolvajnyelvi neve, állítólag a Kálmán név becézéséből), kalefozás (ücsörgés), MHB (Margit híd budai hídfő, pl. MHB- aluljáró). III. Békás (Békásmegyer), Római (Római part), K-híd (az Óbudai-szigetre vezető híd acélszerkezetének K alakja miatt). IV. Kápmegyer (Káposztásmegyer), Káp I., Káp II./Kápegy, Kápkettő (lakótelep megnevezése), Szellemlakótelep (egy temető helyén épült lakótelep), UVH (Újpesti vasúti híd). V. Egyé (Egyetem presszó a Felszabadulás téren, kb. 1990-ig), Felszab tér, sőt Felszabaddúlás tér (Felszabadulás tér), henyó (78-as autóbusz). VI. Maja (Majakovszkij utca, ma Király utca, most is van ilyen nevű bolt az utcában). VII. Blaha (Blaha Lujza tér), Chicago/Csikágó (városrésznév), éjjel-nappali (az 1960-as évektől a Blaha Lujza téren álló élelmiszerbolt megnevezése, mert ez volt az első éjjelnappal nyitva tartó élelmiszerbolt, az 1980-as évektől azonban már számos „éjjel-nappali" nyílt), Emke (Blaha Lujza tér, a korábbi: Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület rövidítése, itt volt az EMKE-központ és sokáig az EMKE-kávéház), Rajcsúr (Klauzál tér), zsidónegyed. VIII. Fészek (Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár = FSZEK), Füvészkert (nyelvújítási szó, Molnár Ferenc regénye nyomán maradt fenn), Görög kolónia (Könyves Kálmán körút), Grund (a Pál utca és a Mária utca sarkán lévő foghíjtelek, a két utca sarka, Molnár Ferenc regénye nyomán), „halvaszületett utca" (Rexa Dezső megnevezése a Kálvin téri templom mellett tervezett utcára), Kocsisor (az egykori prostituált negyed utcái), Lordok háza (Dobozi utcai átmeneti szállás), Mágnásfertály, Mágnásnegyed, Mágnássarok (a Bródy S. utca és a Kálvin tér közötti rész, másként: Palotanegyed), „Nyócker" (nyolcadik kerület), Placc, Nagyplacc (Rákóczi tér). IX. Dzsumbuj (< dzsungel és lebuj szóból; Illatos út, városrésznév). X. Csaji (Csajkovszkij park), Csősztorony, Kőér (Kőbánya régi neve), Lövi (lóversenytér), sörpince. XI. Egérút (a városból gyors kijutást lehetővé tevő menekülő útvonal; később hivatalos névvé vált; hasonló megnevezés a külső kerületi, tervezett körút: Munkás körút), Gomba (villamos-végállomás a Móricz Zsigmond körtéren), Kóbor pofonok völgye (Etele presszó), Körtér-rendező (a körtéri villamosforduló megnevezése), Műegyetem (Műszaki Egyetem), tinyó (18-as villamos), Tüskecsarnok (a lágymányosi egyetemvárosban épülő 107
