Forrás, 2013 (45. évfolyam, 1-12. szám)
2013 / 11. szám - Tornai József: Styx; Egy nyomorék; Hold-szarvas
Tornai József Styx Kozmosz-anyám, Duna-dajkám én megnőttem felhő-sörényed habján, most a Styxszel tartom esküvőmet. Víznek kell a vízzel egybeforrni, nem félek örvénnyel házasodni, ős-valómban mindig örvény voltam. Os-valómban mindig örvény voltam, nem félek örvénnyel házasodni. Víznek kell a vízzel egybeforrni, most a Styxszel tartom esküvőmet. Én megnőttem felhő-sörényed habján, Kozmosz-anyám, Duna-dajkán, Amazonas-keblű deltám, óceánok partja dong rám. Egy nyomorék Egy nyomorék, ötven Sziklás-hegységből vers, ne siránkozz miattam, kenyeres! Ötven szárny a boldogtalanságba tártan, oroszlán-nyelvű fény éjfél sivatagában. Mit akarok még e néhány évtől, kegyelmet a kerékbetöréstől? Újabb írások véreres hegyét, égbe korhadt repecskés jegenyét? Vén nyomorék, ezt még nem jósoltad! Sejtett halál, honnan jön a jövőd, a múltad? Nem tudhatod meg soha, ki voltál, nem vagy különb egy milliárd holdnál. Ember, nádas, féreg, állat-szépség: elviselted a névtelenségét. Egy nyomorék, ötven Sziklás-hegységből vers: a csontvázad recsegés és csönd lesz. 13
