Forrás, 2013 (45. évfolyam, 1-12. szám)
2013 / 10. szám - Novák László Ferenc: Pálinka vagy égettbor?
végző szakember is.62 „Az Égőt Bor egetó Gergyőly bére" 21 forint volt 1632-ben, továbbá járt neki természetben „Egy Szűr egy Dolmány 2 Labra walo, egy Nadragh", amelyekkel összesen 38 forintra rúgott a járandósága.63 Az „egetbor főző Gergell fizetése" következő volt 1638-ban, tételes kimutatás szerint: „Attunk elsőben Nekj Kézpénzt f 1. ittem f 1 dn ittem f 7 dn", „Égi Sarut vettünk neki f 1 dn égi Czepelőt dn 40", „Két imőgert gatiaert f 2.", „Égi Szűrért attűk nekj f 1 dn 61", „Égi domaniert f 3 dn", „Égi Nadrágért dn 90", „Az mellj Tehenet 12 forintot vettük tule aba' marattunk volt adossa neki f. 3.", „Summa fizetések f 31 dn 50" - jegyezte fel a számadó bíró.64 A későbbi évtizedekben már arról szerezhetünk tudomást, hogy a város által alkalmazott juhász ember főzte a seprőt szeszes itallá. A sajtkészítéssel foglalkozó juhász értett az égettbor készítéséhez. Érdekességként említhető meg, hogy a város juhászatában alkalmazott sajtnyomó bérezésében az égettbor is szerepel korábban: „Az Sajt nyomo bery f 25 dn", „Egez ruha, 4 fertály búza", „Két Tehenet wettünk neky f 20 dn", „Eget bort eggy Píntőt attunk dn 60 Attunk Isment f 1 dn 60" - jegyezte fel a számadó bíró 1639-ben.65 A következő esztendőben már több égetett szeszt kapott a sajtnyomó: „Attunk szolgalatiaba' égi Szűrt 1 Tall.: Ismét attunk eget bort szolgalattiaba' f 3 dn [5 pintet, kb 9,5 litert a budai mérték számítása alapján] Égi űmőghnek walo waznat dn 75", „eget bort a' szolgalatiaba' 7 icce f 2 dn 10", „Eget bort Szolgalatjába 3 icce = az arra dn 90", „Eget bort attunk 7 iccét f 2 dn 10", „Item 3 iccét dn 90 Item dn 20", „Ismét atu'k Eget bort szolgalatjába' 13 icce Eget bort f 3 dn 90 Item 3 Iccét dn 90", „Edigh f 14 dn Az uta' atunk Eget bort 12 Iccét az arra f 3 dn 60", azaz további mintegy 32 litert - tájékoztat az elszámolás 1640-ből.66 A sajtnyomó bérébe számolt nagyobb meny- nyiségű égettbor (kb. 41,5 liter) nemcsak saját fogyasztásra, hanem többségében eladásra került. A felesége („Sajtosné") kofaként foglalkozott a városi tanácstól pint- és icceszámra vásárolt égettbor kimérésével is. Az 1682. évi számadásban az szerepel, hogy „Sajtos Thot András béri Eget bór főzessél Eztendeigh f 15. Búza 2 Fért 2 Sajt 2 Gomolja Egész Ruha Egy Csisma".67 Az 1706-os számadás szerint is a város alkalmazásában állott a szeszfőző: „Sz. Szabó János Eget boros béri Magyari forint 28 Egy vegh Aba Fertály búza 1. Csizma pár 2. Huszonkét singh vászon Egy déli és estveli fejős tej egy Süveg" volt a járandósága. Az, hogy a déli és esti fejésből is járt neki, arra enged következtetni, hogy az illető egyben a város juhásza is volt.68 A következő, 1707-es esztendőben is Sz. Szabó János lett a város „égettboros" alkalmazottja, akinek fizetése volt „Magyari forint 18. Egy Szűr Egy Nadrág Egy Ing Lábravalo Egy Pár Csizma fel Kösoo Egy bőr csizmák' való Keszittes az mint szereti".69 A sajtos juhász mellett más pásztorember is főzött égettbort. 1666-ban jegyezték fel, hogy „Buitár vagy Éghet bor főző Jantsinak szolgálattya bér" 12 forint, ugyanakkor „Éghet 62 Kecskeméten is hasonló volt a helyzet. Ismeretes, hogy 1670-ben „Söprős János borégetésre fogadott ember esztendőre való fizetése" 10 forint készpénz, valamint ruhafélék (szűr, nadrág, „imegh", csizma) voltak. Szabó, 1934. 77. 63 PML NkV SZK 1632/33. 19. pag. Itt jegyezzük meg, hogy a lelkész pénzbeli fizetése 120 forint, a „Mestör" fizetése ennek fele volt. 64 PML NkV SZK 1638/39. 65 PML NkV SZK 1639/40. 24. pag. 66 PML NkV SZK 1640. 17. pag. 67 PML NkV SZK 1682/83. 44. pag. 68 PML NkV SZK 1706/09. 74. pag. 69 PML NkV SZK 1707/08. 1217. pag. 90
