Forrás, 2013 (45. évfolyam, 1-12. szám)
2013 / 10. szám - Novák László Ferenc: Pálinka vagy égettbor?
a rossz minőségű borból főzött, égetett szeszes ital neve. Ennek legkorábbi előfordulása 1544-ből ismeretes.33 Kecskeméten 1599-ből van adat rávonatkozóan.34 Nagykőrös a Duna-Tisza köze egyik legjelentősebb mezővárosa, amely átvészelve az évszázadok viharait, kontinuusnak tekinthető. Ellentétben más helységekkel - mint a szomszédos másik két várossal, Cegléddel és Kecskeméttel35 - jelentős történeti forrás anyag maradt fenn levéltárában a XVII. századig visszamenően. A XVI. századból dokumentumok nincsenek, de a török adóösszeírások fontos ismeretekkel szolgálnak a társadalmi, gazdasági viszonyokkal kapcsolatban. Az 1546., majd az 1562. évi összeírás Nagykőrösön nem igazol szőlészetet és borászatot, csupán a gabona, kerti vetemények és gyümölcs termesztését, valamint juhokból történő adózást, s mészárszéki illetéket.36 A Nagykőrössel szomszédos településeken voltak szőlőskertek, megtalálható a szőlőtermesztés és borászat. Kecskeméten 1546-ban 100 akcse borvámot fizettek a törököknek, de 1562-ben már nem szerepel az adóösszeírásban ez a tétel.37 Cegléden musttizedet még nem fizettek 1546-ban, de 1562-ben már igen, 1600 pintnek (kb. 8 hl) megfelelően.38 Az 1546., majd az 1562. évi összeírás Nagykőrösön nem igazol szőlészetet és borászatot, csupán a gabona, kerti vetemények és gyümölcs termesztését, valamint haszonállatokból történő adózást, s a mészárszéki illetéket.39 A XVI. század végi tizenöt éves háborút követően, az 1606 utáni nyugalmas időszak kedvezően hatott a gazdasági fejlődésre. Erre az időszakra tehető a szőlőskertek („szőlőhögyek") kialakulása Nagykőrösön, a mezővárost körben övező homokhátságokon. Legkorábbi adat 1636-ból a „Kálmán-hegy" létezését bizonyítja a mezőváros délkeleti részén. Ebben az esztendőben „Az Kalma' hegie dezmaia" 29 termelőtől származott (összesen 78 köböl, 6 pint és 1 icce: a budai mértékegységet véve figyelembe kb. 7,5 hl40). A város határán másik szőlőterület is volt, amelyet a városi számadáskönyv a szőlőbirtokosról nevezett meg (ennek helyét nem ismerjük, feltételezhetően a várostól északra eső homokhátságon volt): „Az Ágh Janos szöllejebe' walo dezma" megjelölés szerinti területen (innen 68 köböl, 88 pint, 21 icce bort szolgáltattak be, közel annyit, mint a másik szőlőhegyről).41 A város nyugati részén is létezett már szőlőskert, amelyet az itt lévő halomról (bronzkori földvár) neveztek el (később kapta a Lencsés- Világos nevet). Ismeretes, hogy 1657-ben egy „Kécskej Emberén Föld wari Szőlőkbe' walo kár tételertt" 80 dénár bírságpénzt vett a város illetékes embere.42 A XVII. század végén kezdték telepíteni a Zsíros nevű szőlőhegyet a várostól keletre eső homok borította legelőterületen, a Kálmán-hegy és a Kocsérra vezető országút közötti területen. A XVIII. században már léteztek a később név szerint is ismert szőlőhegyek, amelyek a mezővárost szinte körbevették (északon a Pöcök, Bokros-, Hosszúhát, délen a Zsíros-, Kálmán- Temető-, Tormás-högy, nyugaton a Földvári, illetve Lencsés-Világos szőlők). 33 MTESZ 3.1976. 71. 34 Szabó, 1934. 51-52. 35 Kecskemétet pótolhatatlan veszteség érte a második világháború idején, amikor a rendkívül értékes XVI-XVII. századi levéltári anyaga elpusztult, illetve nyoma veszett. 36 Káldy-Nagy, 1985. 385. 37 Káldy-Nagy, 1985. 349. 38 Káldy-Nagy, 1985. 165. 39 Káldy-Nagy, 1985. 385. 40 Bogdán, 1991. 221. 41 PML NkV SZK 1636. 222-24. pag. 42 PML NkV SZK 1657/58.148. pag. 87
