Forrás, 2013 (45. évfolyam, 1-12. szám)
2013 / 10. szám - Novák László Ferenc: Pálinka vagy égettbor?
bort pedig ha adódik folyó áron Mélghos Földes Uraságtul vegyük" - nyilatkozták 1768- ban.19 A Vác környékén elhelyezkedő „Kiss-Vácz" falu jobbágyai azt nyilatkozták, hogy „fél esztendeig való köz=Korcsmát birván, mellyben Szent Mihály Napptúl fogvást Sz. György napig borunk árultattni szokott, annak jövedelmét Helységünkk szükségünkre fordítjuk. Nem külömben azon Korcsmákban Mgos Uraságunkk engedelmébül a' Sört=is fél esztendeig minden pénz nélkül szabad árulnunk; Ezen föllül a' Pálinkának Árultatása=is 10. forintnak füzetése mellett egész esztendőben a' M. Uraság által meg engedtetik."20 Monor az egri káptalan birtokához tartozott. A török pusztítás után, 1696-ban ülték meg újra lakosai, s a jobbágyok kontraktusban meghatározott szolgálatokat teljesítettek és haszonvételekkel élhettek. Az 1768-as felmérés alkalmával a jobbágyok azt nyilatkozták, hogy: „Helységünknek Beneficuma [...] vagyon fél Esztendeig való Bor, Pálinka, szabad Korcsmánk, mellyben [...] usque ultimam Martij fölüli specificáltt Italok minden Arenda nélkül Helységünk számára árúitatnak, és annak jövedelmit köz=szükségünkre fordéttyuk."21 Nagykáta mezőváros a Keglevich grófi család birtokához tartozott. A földesúr majorsági, uradalmi központot épített ki ott. A cenzusként fizetett adó fejében „fél esztendeig való korcsma mindenkor az helségé lévén, fél esztendőre penig ser, és pálinka szabad árulással /:de nem jut eszünkben hány forintokban:/ az mészár széket penig esztendő által 20. f— és egy mázsa fagyuban árendáltuk" - mondották 1768-ban.22 Ócsán, Beleznay Miklós gróf jobbágyai szintén fél esztendeig árendálták 10 forintért a „Bor korcsmát", ahol „sert, és palinkat" is árulhattak.23 Pilis ugyancsak a Beleznay grófi família birtokát képezte. A helység újranépesedésekor, 1722-ben, kötött úrbéri egyezség szerint: „Meg szalítas idejen főn álló Korcsma házát Becs szerent aranak le tétele után az Helység használására Földes Urunk, Esztendőnként úgy engedte, hogy 15 akó tulajdon borát tartozunk ki arultatni, és nyereségével edgyütt az Arát megfizetni, tartozunk ezen kivűl Földes Urunk, borát Serit, Pálinkáját az mennyire Kivántatott folyó Arán Korcsmánkra elvenni" - nyilatkozták a jobbágyok 1768-ban.24 Tápióság falu gróf Koháry Miklós, gróf Eszterházy Károly és a Styrum grófi família birtokához tartozott. Az 1755-ben kötött úrbárium szerint „Bor Korcsma, egy fertály Esztendeig, ser penig és Pálinka áruitatás Esztendőt által az Helységnek meg engedtetett".25 Az említett XVIII. századi dokumentumok, mind a magyar, mind az északi szláv (tót) lakosságú helységekben regisztrálják a kocsmáltatási jog körébe tartozó „palenka", „palene", „pálinka" kimérését. Rendszerint a sörfogyasztáshoz kapcsolódik, tehát a földesúr által működtett „ser" és „pálinka házakban" történt az előállítása. Külön szerepel a borméréstől. Feltételezhető, hogy a pálinka-alapanyag nem gyümölcs, hanem gabona. Ezt Cegléd példája is igazolhatja. A Clarissa apácarend birtokához tartozó mezőváros jobbágyai 1768-ban arról beszéltek, hogy: „Nevezetes hasznunkra szöllő hegyünk, és sző- leink bőven vannak, mellyekk' Termesébül lattzatos jövedelmünk Esztendőnként vagyon 19 Novák, 2006.105. 20 Novák, 2006. 276. 21 Novák, 2006. 344. 22 Novák, 2006. 351. 23 Novák, 2006. 359. 24 Novák, 2006. 386. 25 Novák, 2006. 400. 84
