Forrás, 2013 (45. évfolyam, 1-12. szám)
2013 / 10. szám - Kántor Lajos: F – elszámolás
30. Kedves Uram! 1. Gondolt-e Ön arra évekkel ezelőtt, hogy adódhat egy olyan helyzet, hogy Kós Károlyt hivatalos intézkedések folytán száműzik a romániai magyar irodalomból? Sőt, mi több, hogy - ez csak úgy hirtelen jött asszociáció - a bábolnai felkelés taglalásakor mellőzik a parasztvezérek nevét? 2. Gondoltam-e én, két vagy öt évvel ezelőtt el tudtam volna képzelni, hogy itt a román, illetve magyar nyelven tanuló gyermekek aránya fordított lesz pár év leforgása alatt? Ezelőtt öt évvel 6 osztály közül 5 magyar volt, 1 román, s most fordítva. De gyorsan forog a világ kereke. 3. Nagyon tetszett nekem ez a „másság" gondolata. Jó lenne feltérképezni, hogyan nyilvánul meg ez a köztudatban. Úgy hiszem, írtam már erről, hogy egy időben foglalkoztatott az ötlet, hogy kifaggassak egyszerű, hétköznapi embereket, hogyan tükröződött bennük adott kor adott eseményeinek sorozata. Tehát pl. mit látott Apám, Anyám vagy pár viszonylag nyitott, érzékeny ember, mit vagy miket érzékeltek a negyvenes-ötvenes évek eseményeiből, hogyan tükröződtek ezek a mindennapokban? Tudna ezzel kapcsolatosan valami érdemlegeset mondani? 31. Korán elalszanak agytekervényeim ebben a melegben. Estére, mire odajutok, hogy le is írhatom gondolataimat, elröppennek, s utólag nem tudom felidézni magamban. Nem tudom, hogy vannak azok a költők, akik minden versüket kívülről tudják. Van két nagyon érdekes éjszakai élményem. Határozottan emlékszem, hogy úgy jöttek-jöttek a verssorok. Nagyon jók voltak, s addig mondtam magamban, amíg betéve tudtam. Jók voltak tényleg - önkritikám elég jó ahhoz, hogy túlzás nélkül merjem azt állítani, hogy jók voltak. S aztán belealudtam - s reggelre elfeledtem. Meg kell, hogy jegyezzem, verset sosem írtam, csak öngúnyból kettőt- hármat, de azt is valamikor. Küldök Önnek két Jékely-verset, amit feltételezek, hogy Ön sem ismer. Hogy volt? -1. Álom Ország-almája bal kezemben, kiint lábnyomok a hóbefútt utón - Csodavárón az éji csendben császár valók! Hol, nem tudom. De ez a nő feledhetetlen. 1979. július 5. 36
