Forrás, 2012 (44. évfolyam, 1-12. szám)
2012 / 9. szám - Vári Attila: Bábakalács
Vári Attila Bábakalács Néhány éve jött rá, hogy egyáltalán nem érzi magát biztonságban, ha sokan vannak körülötte. Mintha bemocskolnák már azzal is, ha csak nézik, s egyre jobban gyűlölte a tömeget. Ugyanez az érzés fogta el akkor is, amikor az első névtelen leveleket kapta. Lemoshatatlan szutykot érzett, s vágyat arra, hogy azonnal lezuhanyozhassa magát. Pedig a tömeggel szembeni védtelenség ismeretlen volt számára azokban az években, amikor szépsége teljében úgy mozgott az éjszakában, mintha az lenne egy magányos nő számára a legtermészetesebb élettér. Néhány napi távoliét után, Londonban járt egy euro-flóra kiállításon, amikor bekapcsolta a számítógépét, levelei között találta azt a felvételt, amelyet, talán a folyó túlsó partjáról, a kertészetet ellátó víztorony tetejéből vett fel valaki. Valóságos tömeg állt a várfalhoz hasonlító, hatalmas bazaltkockákkal kövezett magas part tetején, egészen közel a szennycsatorna beömléséhez. Ahogy fortyogott a szennyvíz a sebes áramlástól, szinte érezte is a bűzt, s arra gondolt, hogy az emberek szenzációéhsége legyűri még a szutykot, a koszba vájkálás undorát is, ha kielégíthetik kíváncsiságukat. Rengeteg katonai rohamcsónakot látott a szennyvízzel keveredő folyón lehorgonyozva, félig beöltözött búvárokat is, de mindenekelőtt azt a rengeteg embert, akiket még így, a képernyőn sem bírt nézni. Gyűlölte őket, pedig tudta, hogy ő az oka ennek a tömeghisztériának. Megérkezése után az újságokból értesült arról, hogy a kincseit keresik a folyóban. Nevethetnékje támadt. Aranykeretes lornyonján már nem a képsorokat nézte, hanem a napraforgóvetést, amely napok óta úgy sárgállt, mintha érezné a földjébe rejtett ékszerek soha meg nem kopó fényét. Visszatévedt a szeme a folyót pásztázó képsorokra, s akkor meglátta a vegyszerektől habzó folyó milliárd színben ragyogó buboréktakaróját. Megállította a vetítést, s nézte a koszból támadó szivárványosan irizáló csodát. Tömegiszonya, s az, hogy le is nézte az embereket, a hatás-ellenhatás törvény- szerűsége szerint alakult. Eleinte szinte istenítették, elérhetetlennek tartották, hiszen gazdag volt, aztán egyik napról a másikra szembefordult vele a város. Valójában csak akkor kezdték gyűlölni őt, amikor híre futott, hogy megvásárolta a lerobbant főtéri szállodát. Ekkor kezdtek pusmogni a kincsekkel megrakott ládájáról is. 8
