Forrás, 2012 (44. évfolyam, 1-12. szám)

2012 / 7-8. szám - Csatári Bálint: Kecskemét valóságos "oázis" volt

hanem Tóth professzortól Békéscsabáról is. Ez jelentette az ötfős méretet, ahol tudnak az emberek együtt dolgozni, tudnak bizonyos kutatási témákat vinni, megjelenni, előadásokat tartani, együttműködni, különböző nyelveket beszélni. Az én csoportomban szinte mindenki beszélt angolul, de volt francia felsőfokú nyelvvizsgás, német nyelvvizsgás, lengyelül tudott az egyik kollegina az angol mellett, tehát öten négy nyelven beszéltünk a magyar mellett. Érdekes volt az is, hogy több lengyel-magyar szemináriumot tartottunk itt. Az egyik kollégám Rácz Lajos7, akire büszke vagyok, mert az MTA doktora lett, egyetemi tanár Szegeden, például Svájcba járt ki Kecskemétről olyan klímatörténeti kutatásokat végezni, ami ma is egyedülálló Magyarországon. De hogy mi köze van ennek Kecskeméthez? Az, hogy a meteorológiai obszervatóriumban Szilágyi Tibor bácsi az 1600-as évektől kezdve az összes rendelkezésre álló forrásból időjárási adatokat gyűjtött. A kecskeméti ferencesek história domusától kezdve, az összes városi jegyzőkönyvön át, az összes klímatörténést kijegyzetelte, és ezt kiadtuk.8 Akkor, amikor Tibor bácsinak kiadtuk a művét, amely unikum ma is, nem gondoltuk, csak sejtettük, hogy a globális klímaváltozás téma lesz. S ajánlom, vegyék elő, nagyon izgalmas olvasmány. Hasonlóan született Kecskemét város új monográfiája is.9 Fölhívott dr. Adorján Mihály, mint dinamikus, fiatal tanácselnök, és mondta, hogy évek óta küszködnek Kecskemét monográfiájának kiadásával. Azt mondta: tudjuk, hogy van múzeum meg levéltár, de a sok illetékes közt elvész, ti meg ilyen értelemben függetlenek vagytok, hozzatok létre egy szerkesztőbizottságot, adunk erre pénzt. És akkor tíz esztendeig tisztességesen adtuk ki ezeket a kis füzeteket, van Kecskemétnek bibliográfiája10 11, életrajzi lexikona11, a vasútjairól12 kötet. Nem én írtam ezeket, persze, hanem a tudományos műhely szervezte, ezeknek köszönhetően nőtt az elfogadottságunk. Ezek alapján mentünk el a helyi középiskolákba előadásokat tartani, ezekből lehetett hely- történeti versenyt rendezni, mert megvolt hozzá az olvasható forrás.

Egyébként mindig azt mondtam, hogy „körülbelül" hat feladatunk van. Az egyik a kutatás. Tehát valóban mindenkinek volt olyan rögeszméje vagy „tudományos hangyája", amiben ő profivá tette magát, a saját szűkebb szakterületén. Mert volt itt történész, szociológus, közgazdász is. A másik fontos feladatunk az alkalmazott kutatás volt úgy, ahogy ezt Enyedi György is elgondolta, hogy ne máshonnan vegyük a példát, hanem onnan, ahol vagyunk. Mindig mondom a maiaknak is, hogy az egyetemes dolgoknak is részei vagyunk, csak meg kell találni, hogy miként. Jó példa a város és vidék peremzóna, a szuburbanizáció. E témában egy kiváló békéscsabai kolléganő, Timár Judit vezetésével főiskolásokkal együtt itt kérdőíveztünk. Kiváló eredmények születtek, amikor ELTE-s hallgatókkal is terepgyakorlatokat tartottunk. Két hétig járták a körúton belüli részt a fiatalok. A belváros összes házát fölmérték. Például, hogy milyen a kapu meg a kapucsen7 Rácz Lajos a Szegedi Tudományegyetem oktatója, a történeti földrajz, környezettörténet kutatója.

8 Szilágyi Tibor: Időjárási események Kecskeméten a XVII-XIX. században, (forrásgyűjtemény). Kecskeméti Füzetek 10. Kecskeméti Lapok Kft. - Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, Kecskemét, 1999.

9 A Kecskemét Megyei Jogú Város és a Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja Alföldi Tudományos Intézet megállapodásával állították fel a Kecskeméti Monográfia szerkesztőségét. A Szerkesztőség gondozásában jelent meg a hiánypótló Kecskeméti Füzetek sorozat hat száma és a Kecskemét története 1849-ig című kötet is. Sajnos a szerkesztőség ma már nem működik.

10 Lisztes László: Könyvek, könyvrészletek Kecskemétről (válogatott bibliográfia). Kecskeméti Füzetek 7. Kecskeméti Lapok Kft. - Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, Kecskemét, 1996.

11 Pétemé Fehér Mária - Szabó Tamás - Székelyné Körösi Ilona: Kecskeméti életrajzi lexikon. Kecskeméti Füzetek 4. Kecskeméti Lapok Kft. - Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, Kecskemét, 1992.

12 Horváth Ferenc: Kecskemét vasútjai (1845-1919). Kecskeméti Füzetek 5. Kecskeméti Lapok Kft. - Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, Kecskemét, 1995.

165