Forrás, 2012 (44. évfolyam, 1-12. szám)
2012 / 7-8. szám - Varga László: Helyi emberek kellenek a vezetésbe
körzetet, a vacsihegyi körzet volt az enyém, és ugyanott megválasztottak még egyszer, a másik ötéves ciklusra is. Ezt követően, már a rendszerváltás után, a helyi képviselő-testületnek is tagja voltam, két cikluson át.- Ennek volt jelentősége abban, hogy a városi vezetés felé az egyház kapcsolata jobb legyen?- Volt, mindenféleképpen volt. Ha a tanácstagságnak más előnye nem is volt, mint tanácstagot engem is - éppúgy, mint a többi tanácstagot - a tanács dolgozói, ügyintézői, mindenki, soron kívül köteles volt fogadni, felvilágosítani, segíteni. Ennek nagyon sok előnyét éreztem, amikor valami ügyet, akár építési vagy temetői ügyet, vagy bármi mást kellett intéznem. Nyugodtan bekopogtam, mentem, nem kellett sorba állni, tehát ez az előnye mindenképpen megvolt.- A városi és a megyei vezetés felé ez jelentett valami előnyt?- A városi vezetés felé nyilván azt jelentette, hogy ha például nem vagyok tanácstag, akkor nem hiszem, hogy ez a harangjátékügy így zajlott volna. Mivel tanácstag is voltam, ma már azt mondom, hogy ez természetes volt. A polgármester fogta a telefont, fölhívott, hogy átjöhet-e hozzám, vagy ha nekem akármilyen ügyem volt, bármikor átszólhattam, hogy mikor tud fogadni, átmentem, és általában a nagyobb, vagy komolyabb ügyeket mindig vele tárgyaltam meg. Annak idején rendszeres volt, hogy minden év elején, januárban vagy februárban Mező összehívta az összes lelkészt. Az összes kecskeméti egyházvezető papot, lelkészt, és akkor elmondta a következő évi városi terveket és megkérdezte mindenkitől, hogy az egyházak mit terveznek az adott évre. Ez a rendszeres konzultáció működött Mező ideje alatt, majd Adorján is folytatta, Merásznak már én mondtam, hogy folytatni kellene, és Katonának is, ez ment tovább az ő polgármesterségük idején is, aztán Szécsi Gábor már nem csinálta. Most nem tudom, hogy Zombor Gábor hívja-e az egyházi vezetőket. Ez egy kialakult, protokolláris tanácskozás is volt, de azért mégis volt érdemi része is. De ez abban az időben nem volt meg minden városban. Kecskemét különleges helyzetben volt, és én akármikor erről beszéltem, sokan csodálkoztak rajta. Ennek okát én mindig oda vezettem vissza, hogy Kecskemét vezetésében olyan emberek voltak, akik valamilyen módon kötődnek a városhoz, tehát nem ejtőernyősök itt. Az interjút Rigó Róbert készítette 137
