Forrás, 2012 (44. évfolyam, 1-12. szám)
2012 / 7-8. szám - Bodóczky László: Kecskemét a reformáció idejétől kezdve mindvégig élenjárt a megújulásban
versenyre, koncertre kerül sor. Úgyhogy Kecskemét kulturális élete rendkívül sokrétű. Eddig nem sikerült, hogy legyen egy igazi szabadtéri rendezvényhelyszín. Próbálkozás volt kint a dombnál, de valahogy az nem jött be. A Csiperó, Farkas Gáborékkal, a világon egyedülálló. Szóval, aki most fiatal, az nem mondhatja, hogy nincs hová mennie, mert a művészet és a sport számtalan területe megadatik neki.- A másik pozícióra vonatkozóan is kérdeznék. Hogyan alakult a bíróság és a város kapcsolata, mennyire illeszkedett be a városba a bírói társadalom?- Ennek a lényege az, hogy a rendszerváltáskor engem visszafogadtak, sőt egyből megválasztottak a megyei bíróság elnökének. Két évig voltam elnök, négy évig tanácselnök, majd Hernádi Gyula halála után tizenhat évet voltam ismét elnök, hetvenéves koromig. A bírói létszám ez idő alatt szinte a duplájára emelkedett. Döntő részük nem kecskeméti, hanem többnyire Szegedről, Pécsről,vagy Pestről jöttek az egyetemről, és ezekben a városokban élénk kulturális élet folyt. Ok igénylik a kultúrát, a zenei rendezvényeket, a kiállításokat, nagyon sokuknak színházbérlete van. A szakmai színvonal és a szakmai közélet is igen erős, a kör azzal is bővült, hogy beindult Kecskeméten a jogász- és a jogi asszisztens-képzés is. A kollégák tudnak előadni és a jogi, szakmai élet is elég élénk, működik a Jogászegylet, és vannak különböző jogi szakmai egyesületek is. Az sem véletlen, hogy itt a Népfrontot nagyon erős volt és Debreczeni József innen került be a Parlamentbe. Tehát itt a pártbizottság nem települt rá a dolgokra. Ha itt kemény vonalasok lettek volna, akkor a Jóska szóba sem jön, hogy bekerüljön a jelöltek közé, de ezt ott fönt mi, többen nem engedtük. Tehát szabad jelölés volt, és akkor ott a Jóska bejött, a választáson pedig ő nyert. Ezért kaptunk is bőven a fejünkre, de én úgy voltam vele, hogy a szabályok mindenkire egyformán vonatkoznak, és ez volt a városi igény. Végül is a szavazás, a választás ezt igazolta. Az is nagy akció volt, amikor a Hunyadi-szobrot a Katona József Gimnáziummal szemben, a Boldogasszony Szűz Mária-szobor helyére akarta helyezni a megyei pártbizottság. Fölkeresett Bajcsiné Kéri Ildikó kolléganőm, aki bírónő volt, aláírásokkal a Temes téri szomszédok nevében, hogy ők ezt nem hagyják. Ekkor 1988-ban voltunk még csak. Akkor azt mondtam: Ildi, nézd, én megpróbálom! Romány akkor már elmenőben volt, azt mondta, hogy rám bízza a dolgot. Kiss István szobrászművésznek, azt mondtam: kérlek szépen, nekem azt mondták, hogy itt lesz a helye, akkor gyere, nézzük meg, hogy hol! Mondtam neki, hogy van nekünk egy Hunyadivárosunk, és oda került ki a szobor, és ott tudta úgy beforgatni, hogy Belgrád felé nézzen. Tehát maradt a Szűz Mária, Ildinek semmi hátránya nem lett - azt nem engedtem volna, de föl se merült.- A vidéki iparfejlesztésre szánt pénzekből annak idején Kecskemét és Bács-Kiskun megye is elég komoly szeleteket tudott magának megszerezni.- A Fémmunkásban könnyűszerkezetes hangárokat gyártottak a szovjet repülők és tankok számára. A Konzervgyárat átépítették, hogy nyugati exportra is tudjon termelni. A Bamevál is a francia és a nyugati piacra termelt és a Konzervgyár is. Már nemcsak azt csinálták, hogy hordóban az orosznak szállították a selejtárut, hanem formatervezett üvegekbe, igényes csomagolással szállítottak a nyugati piacokra. A városban az infrastruktúra és a közműhálózat is sokat fejlődött.- Még arról beszélgessünk egy kicsit, hogy Nyers Rezső Kecskemétről volt országgyűlési képviselő...- Igen. 113
