Forrás, 2012 (44. évfolyam, 1-12. szám)

2012 / 7-8. szám - Bánszky Pál: "A politikai és a szakmai vezetés találkozása volt a motor"

gyűjtemény gyűlt ott össze. Tag vagyok a Magyar Művészeti Akadémia9 népművészeti és néprajzi tagozatában. Zelnik József10 11 vezetésével azon gondolkodunk, hogy új lendületre lenne szükség. Mi annak idején tudtunk lendületet adni a Fiatal Népművészeti Stúdió11 indításával Tokajban, főleg, mert én vezettem a tokaji telepet, és volt bőven tapasztalatom. És a fiatalság az, ahol megint el lehetne kezdeni, felújítani, élénkíteni. Van egy pár olyan ember, akire lehetne számítani. Most kérjük föl a Vidák István-Nagy Mari házaspár12 egyikét? Most jött meg Indiából a Vidák, mert mindig külföldön vannak..., ma is ugyanazt az életformát, tevékenységet űzik, és hát feltámasztották a nemezhagyományt. Fantasztikus, amit ők tettek.

Hiányzanak az új Vidákok, az új fiatalok, és ezt valahol mégiscsak a fiatalságnál kellene elkezdeni. Ebben a Szórakaténusznak is nagyon nagy szerepe lenne. Akkoriban mi hoztuk létre, most az lenne a feladat, hogy ők is a jövő nemzedékét próbálják segíteni. Úgy gondolom, hogy ezért van értelme a hetvenes évek feldolgozásának, de túl kellene lépni Kecskeméten, mert ez nem kecskeméti kérdés, ez országos kérdés. A hetvenes évek egy olyan időszak volt, amikor nemzetközileg is, - lásd a zenét, táncot vagy más területet, - volt ennek egy talaja. Igaz, hogy az a második világháború után következő nemzedék kitörése volt. Most is lehetőséget kell teremteni az új nemzedéknek ahhoz, hogy ez a fajta mentalitás, a hagyománytisztelet erősödhessen. Én nagyon fontosnak tartanám, hogy ne csak Kecskeméten vizsgáljuk ezt a kérdést, hanem jó lenne egy kicsit kitágítani legalább a hetvenes évek közepére, amikor a táncházmozgalom és minden olyasmi indult Magyarországon, ami új volt, ami a hagyománynak lendületet jelentett.- Nem gondolja, hogy az, ami Kecskeméten volt, az mégis valamilyen szempontból különleges volt?

9 A Magyar Művészeti Akadémia a magyar irodalmárok, képző- és iparművészek, építészek, zeneművészek, film- és fotóművészek tudományos fóruma. 1992. január 22-én, a Magyar Kultúra Napján alapította 22 magyar művész. A rendes, pártoló és tiszteletbeli tagok száma összesen kb. 150 fő. Örökös elnöke Makovecz Imre volt.

10 Zelnik József (1949) etnográfus, író. 1972-től éveken át a Fiatalok Népművészeti Stúdiójának titkára volt. A Népművelési Intézet munkatársaként néprajzi és művészettörténeti tanulmányokat írt és szerkesztett. Jelenleg a Magyar Művészeti Akadémia alelnöke.

11 Ez az időszak a táncházmozgalom, a népművészet 20. századi felfedezésének időszaka volt. A népzene és néptánc mellett felfedezték a kézművességet is. Nyári táborokban és tanfolyamokon lehetett a különböző kézműves tevékenységeket megtanulni. A bekapcsolódó művészek a népművészet újrafogalmazásával a hétköznapi tárgykultúrát kívánták gazdagítani. Fiatal Népművészek Stúdiója, melynek - mások mellett - alapító tagjai voltak az interjúban is említett Nagy Mari és Vidák István, a mozgalmat összefogta és a szakmai fejlődésnek keretet adott. Csoóri Sándor publikálta a stúdió indulásakor gondolatait, Érték és időszerűség. Jegyzet a Fiatalok Népművészeti Stúdiójáról címmel a Tiszatáj című folyóiratban. (Tiszatájl973/8.)

12 Nagy Mária és Vidák István az 1970-es évek elején fellépő „nomád nemzedék"-hez tartozva Gödöllőről, művésztelep háza tájáról indult el a népművészet megújhodását kereső programjával. 1972 és 1982 között, az egész magyar nyelvterületet bejárták, kutatták és művelték a kosárkötés különböző ágait. 1974-ben Népművészet Ifjú Mestere címet kaptak. 1979-től igazi nagy szenvedélyükké vált a nemezkészítés. Azóta folyamatosan kutatják, művelik és tanítják honfoglaló őseink hagyatékát, a szőr, a gyapjú megmunkálását. Az 1980-as évek elejétől részt vettek Kecskeméten a Szórakaténusz Játékmúzeum és Műhely szakmai tevékenységének megalapozásában, a hagyomány és a játékkultúra műhelyprogramjának kidolgozásában, kivitelezésében, terjesztésében. 1986-tól tagjai a Magyar Alkotóművészek Országos Szövetségének mint textilművészek, és egyben elindítói is lettek a hazai és nemzetközi nemezoktatásnak. Számos tanulmány és könyv szerzői. 2010-ben elnyerték a Népművészet Mestere címet, (http://www.studiolum.com/nm/hu/nagymaria.htm, 2012.04.24.)

96