Forrás, 2012 (44. évfolyam, 1-12. szám)

2012 / 7-8. szám - Kerényi József: "Úgy kell építeni, hogy se bánatot, se nosztalgiát ne ébresszünk az emberekben a múlt iránt"

amikor Gajdócsiék - akkor a Románnyal együtt dolgoztak - segítettek, hogy a Probstner Jancsi kapja meg az ipari hátteret a finomkerámia-ipari művektől. Ennek folytatása volt a szobrász műteremház. Mező Mihály volt akkor a városnál az elnökhelyettes, aki ezt a területet, mint őskecskeméti, javasolta akkor műteremháznak. A szobrász műteremházból aztán kialakult ez a mai, tényleg világhírű kecskeméti stúdióegyüttes.- Az új épületet is, meg a Pálfy-féle szobrászműtermet is Te tervezted?- Igen- Mi volt akkor az új épületek helyén? Úgy tűnik, hogy azok nem felújításból születtek, hanem vadonatújan épültek.- Nem, semmi nem volt, amit meg lehetett volna menteni, amit érdemes lett volna rehabilitálni. Melléképületek voltak csak. Viszont az udvaron belül a másik, a használható nagy épületet, azt már egy az egyben megőriztük. És itt is mondom, az új meg a régi együtt él a mai napig. De ahogy itt a Probstner Jancsi szerepét említettem, ugyanúgy kell beszélnem arról, hogy megint csak Gajdócsi volt az, aki a Mikulás Feri által menedzselt Rajzfilmstúdióra a megye keretéből pénzt adott. A volt Miron-villához építettem hozzá az új szárnyat. Ha esetleg arra jársz, nézd meg azt a környezetet! Kérdezted az előbb, hogy állok Wekerle-teleppel. A ház szeretetét onnan hoztam. Volt ott egy fa, kicsit megdőlt, pont az új kerítés vonalába esett. Nézd meg, a mai napig ott él az a fa, mert egyszerűen kikerülte a kerítés. Mára egészen megdőlt már, de gyönyörű, erős fa.- És hihetetlen jól harmonizál egymással a Miron-villa meg az új épületek, és a villa valóban a szíve ennek az egész komplexumnak. Ahhoz volt közöd, amikor Mikulásék 1971-ben a megyeháza mögé, a mai Gyógyszerészettörténeti Múzeumba költöztek? Ahhoz az épülethez hozzá kellett nyúlni?- Ahhoz nem kellett hozzányúlni, annyira nem, hogy amikor beszakadt a mennyezet, akkor költöztek tovább. Ami még érdekes történet, az a Naiv Művészek Múzeuma. Az is egyértelműen a Románynak köszönhető, aki akkor megszerezte Moldován Domokos gyűjteményét. Az is egy fantasztikus fogás volt!- Komáromi Attila elmesélte nekem, hogy ti átmásztatok valami kerítésen, hogy megnézzétek a Bánó-házat, merthogy talán azt is bontásra ítélték, vagy más célra szánták.- Igen, ott is kemény küzdelem volt. Mindig azt mondom, amikor így visszaemlék- szem, hogy véres hétköznapok és gyönyörű évek voltak ezek. Visszatekintve, ha valami megvalósul, az mindig csodálatos dolog. De például hogyan született a Játékház? Megjelent egyszer a Bánszky Pali meg a Komáromi Attila nálam, hogy igyunk meg egy sört a Technika Házában. Azt kérték tőlem, hogy keressek telket, mert Bánszky Pali népi játékoknak keres helyet. Akkor ugrott be nekem, hogy nem kell keresnünk, itt van az óvoda, itt van a Naiv Művészek Múzeuma, a kettő között pont ott a helye a Játékháznak. De addig beszéltünk, míg az tényleg játékház lett, hogy az emeletre került a múzeumi rész, alul meg kialakítottuk a gyerekek foglalkoztatóját.- Erre láttatok példát valahol a világban, vagy teljesen eredeti ötlet?- Példát se láttunk, meg pénze, megbízása sem volt senkinek. Komáromi Attila mondta, hogy jön a Hanga Mária4 Kecskemétre, ő akkor a minisztériumban dolgozott.

4 Hanga Mária (1939) tanár, közoktatási vezető. 1972-től az MSZMP KB Tudományos, Közoktatási és Kulturális Osztályának politikai munkatársa lett, közoktatás-politikai kérdésekkel foglalkozott,

77