Forrás, 2012 (44. évfolyam, 1-12. szám)
2012 / 7-8. szám - Gila János: "Parasztvárosból kultúrváros"
Gila János „Parasztvárosból kultúrváros"- Fiatalkoromban nekem is voltak álmaim, nagyok, égig érőek. Semmi nem valósult meg belőle. Az életutam faluról indult, Gátérról. Apám kovács, géplakatos mester volt, mellette dolgozgattam. Én vágytam a műveltséget, de nem értettem meg a tanulás, a tudás lényegét és fontosságát. Azt hittem, hogy úgy, ahogy az ember nő, ahogyan a teste gyarapszik, a tehetsége is azzal együtt emelkedik. Nem kell semmit csinálni, el kell menni az iskolába, meghallgatni a tananyagot, visszaadni, amit kérdeznek, aztán kész. Jól emlékszem rá, 1943-ban nem iratkoztam be a harmadik polgáriba. Otthon kérdezték, neked nem kell iskolába menni? Nem! Ez akkoriban nem okozott feltűnést, mert a háború miatt az iskolákat hadi célra vagy közcélra igénybe vették. De egyszer mégiscsak gyanút fogtak otthon. Apám elküldte a nővéremet az igazgatóhoz: Nézd már meg, hogy mi van ezzel az iskolával! Kiderült, hogy nem iratkoztam be, de már nem is lehet, mert olyan sokat hiányoztam. Egy megoldás van, ha magánúton vizsgázom. Az igazgató úr azt ajánlotta, hogy a felesége felkészít engem a vizsgára. De nemcsak felkészített, hanem megértette velem a tanulás gyönyörűségét, fontosságát, és megismertette velem a tanulás módját. Sikeresen levizsgáztam, elvégeztem a negyediket is, de a háború miatt otthon kellett maradnom apám mellett. Én igazán megismertem a fizikai munka gyönyörűségét és hasznát, amit manapság lebecsülnek. Nem tudják, milyen az a földművelés, hogy ott micsoda szellemi munka zajlik! A lényeg az, hogy engem izgatott azért a továbbtanulás kérdése. Két bátyám hazajött a fogságból, akkor én az apám mellől fölszabadultam. Elindulhattam tanulni, de aztán az irány megváltozott, mert a jó sors engem összehozott egy úriemberrel, a Bács- Kiskun Megyei Népművelési Központ igazgatójával, Rózsa Józseffel.- Nekem már nem mond semmit a neve.- Okos, jó szándékú, irodalom és művészetek iránt érdeklődő ember volt. Elküldött népművelési iskolára. Az iskola végén kinevezést kaptam a Bács-Kiskun Megyei Tanács VB Oktatási, Népművelési, Sport Osztályára segédelőadónak, 400 forintnyi havi fizetéssel.- Ma már nehéz elképzelni, hogy ez akkor mennyit érhetett, de nyilván nem volt jelentéktelen.- Tanítói fizetésnek felelt meg.- Az iskola Kecskeméten volt? Gila János (1929) közművelődési szakember. Pályáját 1950-ben népművelőként kezdte. 24 évig a Bács- Kiskun Megyei Tanács Népművelési Csoportjánál különböző beosztásokban irányította, segítette a megyei közművelődési és kulturális intézmények tevékenységét. A Megyei Művelődési Központ alapító igazgatója 1975-ben, 1983-tól nyugdíjazásáig a Bács-Kiskun Megyei Moziüzemi Vállalat igazgatója. Négy könyve jelent meg a megye közművelődésének különféle aspektusairól. A iskolán kívüli művelődés megyei történetét összefoglaló kézikönyve megjelenés alatt. 41
