Forrás, 2012 (44. évfolyam, 1-12. szám)

2012 / 6. szám - SZÁZ ÉVE SZÜLETETT SZABÓ ZOLTÁN - Varga Katalin: ?akciónk egészen komoly : Szabó Zoltán levelei Buday Györgyhöz 1934?1935

beláttam, hogy a levelezéssel nem sokra megyek, magamnak kell először megmutatnom, hogy mit értek szociográfia alatt. így kerültem Tarára. A választás értelmi elhatározás következménye volt. Tárd nem volt olyan szegény, mint a legszegényebb falvak annak idején, áttekinthető falu volt 2300 lakosával, volt népi hagyománya is. Szóval tipikusnak lehetett tekinteni. Ott készült el, gyűlt be A tardi helyzet anyaga. Gondoltam lesokszorosítom és elküldöm tanítóimnak és a papoknak, hogy ezt én így próbáltam, nézzék ezt meg, tudnák-e ők is csinálni? [...] Az, hogy az anyagból könyv legyen, egy IV. kerületi elöljárósági tisztviselőnek jutott eszébe, akinek politikai becsvágyai voltak. Péter Aladárnak* hívták. Ez a Péter Aladár adóügyekből ismerte Cserépfalvit [...] Péter Aladár beszélte rá, hogy adja ki könyv formában a tardi anyagot, amibe Cserépfalvi bele is ment, mert Péter biztosította, hogyha a könyv nem fogy majd, ami valószínű, akkor a IV. kerületi elöljáróság, a főváros több száz példányt átvesz. A könyv három hónap alatt elfogyott. Hogy miért? Azt hiszem, elsősorban megfelelő időpontban jelent meg, beért rá az idő, a könyvnapon került ki a kirakatokba, ugyanazon a napon, mint a Nyugat kiadásában a Puszták népe [...]

A tizenöt levél a Móra Ferenc Múzeumban a Buday György-hagyatékban található. Ezúton mondok köszönetét Lengyel Andrásnak, hogy a dokumentumokat rendelkezésemre bocsátotta, és észrevételeivel támogatta a közlést.

I. Budapest, 1934. január 1.

Boldog újévet kíván Sz. Zoli

II. Budapest, 1934. február 10.3 4 Kedves Gyurkám,

azzal kellene kezdenem, hogy folyton bocsánatot kérek tőletek kvalifikálatlan lustaságomért, és azért, hogy már Isten tudja, mióta elástam magamat, és nem kerestelek föl Benneteket levéllel. Most azonban itt az ideje, hogy egy aktualitás kapcsán gyors levélváltásba bonyolódjunk.

Ugyanis tegnap kaptunk egy telefont, melyben a Fiatal Magyarságot5 meghívták egy, a Soli Deo Gloria6 helyiségében tartandó megbeszélésre, melyet Zilahy Lajos hívott össze. Ne haragudj, ha az események elbeszélésében egy kicsit rapszodikus leszek, és csak az

3 A Szolgálat és írás Munkatársaságot Kovács Imrével, Bethlen (Boldizsár) Ivánnal és Péter Aladárral alakították, és könyvsorozatot indítottak. A tardi helyzet négy kiadásán kívül Kovács Imre A néma forradalom műve jelent meg két kiadásban, valamint Kálmán Kata Tiborca és Szabó Zoltán Cifra nyomorúsága látott még napvilágot Cserépfalvi kiadásában.

4 A Fiatal Magyarság fejléces levélpapírján.

5 Fiatal Magyarság az öregcserkészek lapja, 1931. március 1. és 1943. október 21. között tizenhárom évfolyamot ért meg. A lapot Fodor Ferenc, Teleki Pál tanítványa és asszisztense, a gazdasági földrajz tudósa szerkesztette, Sík Sándor mellett főmunkatársak Faragó Ede, majd Batiz Dénes, 1934-től pedig Hilscher Zoltán voltak. Szabó Zoltán és gimnáziumi iskolatársa, barátja, Bethlen (Boldizsár) Iván 1932 és 1933 során névtelenül a háttérben dolgozva, 1934-től immár a címlapverzón is feltüntetve, szerkesztőbizottsági tagként vett részt a lap szerkesztésében, fiatalítási munkájában. Az 1934-től megújult címlapgrafika Buday György munkája.

6 A magyar református középiskolások szövetsége a Soli Deo Gloria, a Bethlen Gábor Kör pedig a református főiskolások és az egyetemisták szervezete volt. Ez utóbbinak 1927 és 1932 között Buday György volt a vezetője.

76