Forrás, 2012 (44. évfolyam, 1-12. szám)

2012 / 6. szám - SZÁZ ÉVE SZÜLETETT SZABÓ ZOLTÁN - András Sándor: Se bourgeois, se proletár : Szabó Zoltán és a harmadik út

Az a jobboldali megfogalmazás, amit Szabó Zoltán nem kevésbé tartott félrevezetőnek, mint a baloldalit, feltehetően a „fasizmus" és a „haladó világ" alternatívája volt, és azért volt félrevezető, mert harmadik útnak 1943 nyarán a semlegességet javasolta. Az időpont, Szabó Zoltán pontosította szövegében, a konkrét helyzet miatt volt fontos: tíz hónappal előzte meg a normandiai partraszállást, egy évvel az oroszok betörését a Duna-medencébe. Szerinte akkor már egyik résztvevő se gondolt a németek győzelmére, a konferencia témája pedig az volt, hogy mi legyen a háború után. Előadásában Németh László kifejezetten a háború utánra készült, ahogyan Kovács Imre már két évvel korábban (egy itt majd olvasható idézetben). A semlegességet ajánló harmadik út pedig, mind Bibó, mind Szabó Zoltán szerint, nem csak azért volt félrevezető, mert nem állt ki a fasizmus ellen. Akkor ott ennél fontosabb volt, hogy elterelte a figyelmet a háború utáni teendők megvitatásáról, az ország társadalmi és gazdasági reformjáról. Mindannyian külön utat, harmadik utat akartak, abban viszont nem volt egyetértés, milyen is legyen az.

A harmadik oldal szempontjából Szabó Zoltán 1959-ben így jellemezte a bal- és a jobboldali alternatívák embereit:

„A Szárszói Konferencia anyaga akkor azt az érzést keltette, hogy a marxista tételekkel egyezkedők és nekibúsult jó magyarok ellentétei nem oldódtak föl közös tervben a jövőre, s az ellentétek régi rossz magyar szokás szerint abban a haszontalan kérdésben merültek fel, hogy ki a derűlátó és ki a borúlátó, s melyik kedélyállapotnak van igaza. A demokrataságukban eltökélt magyarok nem annyira a népi ideológia kidolgozásával, mint inkább a marxista tételek népi fogalmazásával próbálkoztak, a magyarságukba elmélyült demokraták viszont komor balsejtelmeikbe merültek el, s a szárszói hatszáz tulajdonképpen polarizálódott. " (i. m. 64sk).

Németh László álláspontja Szárszón, 1943-ban, Szabó Zoltán szerint - Bibó szerint is (i. m. 64. o.) - helyes volt, és ez az álláspontja volt helyes. O ugyanis 1939-ben még azt mondta: „akár a német, akár az angol vagy az orosz koncepció győz, én azt másként, mint a magyarság súlyos megpróbáltatásának elképzelni nem tudom" (i. m. 63. o.), Szárszón viszont már ezt: „A magyarság ennek a háborúnak a végét sokkal jobb kondícióban érte [sic!] meg, mint az előző világháborúét. Háborús veszteségei kisebbek, jóléte nagyobb, ideológiája kész. ... Ha az átalakulás nem karikatúrájául üt ki annak a magyar forradalomnak, amelyre mindnyájan számítunk." (i. m. 66. o.). Szabó Zoltán ezt így kommentálja: „Tételeit talán csak egy helyen kérdőjelezhetjük meg. Ott, ahol ezt mondja: a magyar nép ideológiája »kész«. Úgy kész, ahogy egy mozaik kész kirakott köveivel, amelyeknek színe hibátlan, élei lecsiszoltak, már csak össze kellene rakni s ragasztó és szilárd alapozás kellene ahhoz, hogy egy képpé összeálljon." (u. o.).

E két írást ismerve érthető, hogy már az 1958. január elsejei Néhány szó a népi forradalmiság múlt járói és jövőjéről című írásában arról beszélt, amiről a későbbiekben:

53