Forrás, 2012 (44. évfolyam, 1-12. szám)

2012 / 6. szám - SZÁZ ÉVE SZÜLETETT SZABÓ ZOLTÁN - András Sándor: Se bourgeois, se proletár : Szabó Zoltán és a harmadik út

Nálunk a parasztkérdést, mint parasztkérdést kell megoldanunk, a parasztot, mint parasztot kell a nemzet többi társadalmi osztályoknak mellé- és nem alárendelt részévé tennünk. Röviden: a parasztot tökéletesebb parasztként, új és a jelenlegi Európában példa nélkül való parasztéletformában - egyenesen a nemzetbe kell szabadítanunk. Nem pedig először a polgári életformába - mely nálunk amúgy sincs és csak ezután és ezen keresztül a nemzetbe." (Szellemi honvédelem4, 86. o.). Szerinte tehát a polgársággal Magyarországon kettős volt a baj: egyfelől nem alakult ki, másfelől a nyugati országokban addigra már el is bizonytalanodott, vagyis elmúlóban volt. Erre egy évvel később, 1940-ben, a második világhábo­rú kitörése és Franciaország német megszállása után így utalt: „Svájc jól érezte magát a korban, mely alkonyodik most, általános jóléte jórészt abból következett, hogy másutt nagy vagyonok voltak, s a polgárok félnek föltenni a kérdést, milyenné lesz az élet itt, ha megdől a régi Rend." (Szellemi honvédelem, 248. o.). Az összeomlott Franciaországból hazamenekültében szerzett svájci tapasztalata csak megerősí­tette korábbi véleményét. Szükséges figyelni írásai megjelenésének dátumaira: „a jelenlegi Európában példa nélkül való parasztéletforma’' létrehozásának szándékáról 1939. július 23-án írt; a világháború kitörését rögtön, szeptember 3-án kommentálta (egy már cenzúrázott írásban). Az 1939. szeptember 10-i számban „Éjféli búcsút" vesz Európától, de még a július 23-án jelzett reménnyel, hogy Magyarország nem lép be a háborúba: „Elvész Avignon, s megmarad Somogy - mondom kissé kiforgatva egy ifjú költőnk szép, nemes sorait, s nem tudom, búsuljak-e most, vagy örüljek azon, hogy talán-talán mégis meg tudjuk majd csinálni azt, ami egykor benned volt szép, nemes s keresztény." (Szellemi honvédelem, 118sk). Magyarország ugyanis csak 1941. június 27-én üzent hadat a Szovjetuniónak (Nagy-Britanniának 1941. december 7-én, erre következően az USA-nak), ezért utazhatott Szabó Zoltán 1940-ben Franciaországba ösztöndíjjal. A polgári életforma végéről Nyugaton is beszéltek, és nem csak a kommunis­ták és a nemzeti szocialisták. Thomas Mann például éppen 1939-ben mondta a Princetoni Egyetem hallgatóinak a Varázshegy szanatóriumában játszódó regényé­ről tartott előadásában, hogy az 1922-ben megjelent regény, mely az első világhá­ború 1914-es kitörésével ér véget, egy már elmúlt korszakról szól: „Ezeknél az intézményeknél arról van, illetve volt szó, hogy a háború előtt volt tipikus jelenség, ami csakis egy még érintetlen kapitalista gazdasági rendnél volt gondolható. Csak olyan körülmények között volt lehetséges, hogy a paciensek család­juk számlájára éveken át, vagy akár ad infinitum, olyan életet élhessenek. Ennek már vége, vagy annyi mintha vége lenne. A »Varázshegy« annak a létezésmódnak lett a 4 Szabó Zoltán, Szellemi honvédelem, sajtó alá rendezte Kenedi János. Budapest: Héttorony, é. n. [1990]. A továbbiakban csak címmegadással jelezve. 45

Next

/
Oldalképek
Tartalom