Forrás, 2012 (44. évfolyam, 1-12. szám)
2012 / 6. szám - SZÁZ ÉVE SZÜLETETT SZABÓ ZOLTÁN - András Sándor: Se bourgeois, se proletár : Szabó Zoltán és a harmadik út
Szabó Zoltán egy évvel Bibó István után született, ugyanehhez a nemzedékhez tartozott, az éppen idézetteket saját magáról is írhatta volna. Mindkettőjüket meghatározta, és akkor is, amikor az idézetteket írta, pedig akkor más-más helyen és helyzetben találták magukat: Bibó Magyarországon, börtönben; Szabó Zoltán Angliában, 1949 óta emigrációban. Az ország sorsa is, saját sorsuk is másmásként alakult életük második felében. 2. Az írói életpálya szakaszai Élete két részre, emigráció előttire és utánira, de három szakaszra osztható. Hangsúlyozni kell ezt, mert gondolkodásának jellege ugyan nem, tárgya viszont, és az a helyzet, amiről gondolkodnia és írnia kellett, nagyon is változott. Az első szakasz maga is két részből állt. Társadalmi változást ugyanis csak a háború kitöréséig követelt írásaiban. A háború alatt elsősorban a nemzet sorsa, szellemi állapotának védelme foglalkoztatta, a német szellemi veszély elleni harc. Ami nem feledtette, csak elnapoltatta számára a társadalmi reform, a parasztság felemelkedésének feladatát. A második szakasz azzal kezdődött, hogy 1945-ben megtörtént a korábban követelt földosztás, ő maga társadalmi szerephez és folyóirat-szerkesztéshez jutott, és megkezdődött egy három éven át tartó politikai csatározás saját és társai elveinek és szándékainak védelmében, elsősorban a demokrácia érvényesítéséért a Magyar Kommunista Párt törekvéseivel szemben. A parasztság társadalmi felemelkedése és megcélzott művelődése továbbra is feladat maradt, hiszen a földosztás azt csak lehetővé tette, ráadásul kiforratlan társadalmi és politikai körülmények között. A társadalom állapotát nem lehetett áttekinteni, a politikai helyzet viszont egyre világosabb lett és aztán eldőlt: „1949 májusában Rákosi már elég erős ahhoz, hogy a demokrácia formai maradványait közöslistás* 2 választással semmisítse meg. (...) A harmadik út, a független nemzeti élet kapuja bezárult, a kos- suthi szabadságharc orosz leverésének századik évfordulóján. Ebben az esztendőben már az egész magyarság azt az életet kezdi élni, amelyet Bibó kisebbségi élet gyanánt jellemzett." (Bibó, 25. o.). Amikor ez kiderült, Szabó Zoltán lemondott párizsi kul- túrattasé posztjáról, ahová az egyre nyomasztóbb helyzet elől menekült ki. A harmadik időszak, az emigráció, 1949-től 1984-ig, haláláig, tartott. Merőben új helyzetben találta magát, minden tekintetben. Megszűnt minden közvetlen kapcsolata a magyar falvakkal, a napi magyar sajtóval, a társakkal és a könyvkiadókkal. Az első két évben nem publikált semmit. Aztán fokozatosan egyre többet, majd a forradalom alatt a Szabad Európa Rádiónak naponta olykor háromnégy hírt és beszámolót küldött, és igen tevékeny volt. A rákövetkező években a Szabad Európa Rádiónak készített heti „Londoni levelek" mellett sokat publikált. 1963-tól haláláig évente csak néhány írása jelent meg nyomtatásban, bár, különölicisztikai írások. Osiris-Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem, 2011. I. 277sk - A továbbiakban: Bibó, illetve Nyugati vártán. 2 Ez a „közöslistás" arra vonatkozik, hogy az 1949-es választásokon csak a koalíció pártjaira lehetett szavazni. Ezzel befejeződött a Magyar Kommunista Párt (MKP) hatalomátvétele, mivel uralta a koalíciót. 43
