Forrás, 2012 (44. évfolyam, 1-12. szám)
2012 / 6. szám - Kötter Tamás: Kiszavaztak, baby
forinttal jöttem el otthonról, abból még kettő megvolt. Szóltam a csaposnak, hogy Bettinek adja, amit eddig ivott, nekem meg egy fröccsöt.- Kösz - mondta Betti, mikor megkapta az italát, és megsimogatta a karom.- Nincs mit. Egészségedre! - válaszoltam. Tovább beszélgettünk a Való Világról, a szerepléseimről, a klubokról, ahol felléptem, a könyvről, amit rólam írtak. Valójában egész idő alatt én beszéltem, Betti csak kérdezgetett. Őszintének tűnt az érdeklődése. Úgy fél óra után elfogyott az italom, csak a pohár alján maradt egy kortynyi. Azt nem mertem kiinni. Nem volt nálam több pénz. A kétezer forint elment a fröccsre és Betti koktéljára, a maradékot meg odaadtam jattnak a pultosnak. Gondoltam, megiszom az italom és elmegyek. Bettinek majd azt mondom, hazamegyek lefeküdni, mert holnap korán kell kelnem. Láttam, lassan Betti is végez az italával, de csak nem akaródzott elindulni. Kezdtem kínosan érezni magam. A pultos oda-odanézett. Várta, mikor rendelek még egy kört. Kiittam a poharam és elszántam magam, hogy elmondom a mesémet, azután elindulok, mikor Betti azt mondta: - Uncsi ez a hely. - Azután odafordult a pultoshoz: - Te, Tibi, miért olyan uncsi ez a hely? Hol vannak innen az emberek?- Tényleg, miért nincsenek itt emberek? - kérdeztem én is.- Nem tudom. Talán, mert máshol vannak - válaszolta és közben gúnyosan rám nézett.- Mégis hol? - kérdezte Betti.- Mit tudom én - válaszolta, közben elvette előlünk az üres poharakat. Na, gondoltam, akkor most itt a vége. Éppen belekezdtem volna, mikor megint megszólalt Betti: - Te, Fete, nem megyünk ki a Hajógyári-szigetre? Szombat van. Ami pénzem volt, elment az italokra, és a kártyámmal sem tudtam volna fizetni. A bankszámlám régóta mínuszban volt. Havonta kaptam a felszólításokat. Egy idő óta ki sem nyitottam a borítékot, egyszerűen kidobtam a szemétbe. Arra gondoltam, hazaugrom és kérek anyámtól. Azt mondom neki, hogy lesz egy fellépésem a jövő héten vidéken, és abból majd megadom. Tudtam, hogy anyámnak nincs sok pénze, de gondoltam, bepróbálkozom, hátha mégis ad. Bejött nekem ez a Betti, és aznap este nagyon éreztem a feelinget.- Tőlem mehetünk, de előbb ki kell vennem pénzt. Elugrom egy automatához.- A pénz az tényleg nem árt - mondta nevetve.- Nehogy addig megszökj nekem - mondtam és egy puszit nyomtam az arcára.- Dehogy, baby, itt várlak - válaszolta, és közben nevetett. Felmentem a lakásba. Anyám a televíziót nézte. Láttam, nagyon fáradt. A Való Világ ment, amiben újra szerepelhettem volna, de nem választottak be a nézők. Egy ideig bámultam a műsort, aztán csak azért, hogy valamit mondjak, megkérdeztem: - Van valami?- Semmi különös, egyébként mindjárt jön a kiszavazás - válaszolta. - Merre jártál?- Ittam szemben egy italt - válaszoltam. 37
