Forrás, 2012 (44. évfolyam, 1-12. szám)

2012 / 6. szám - Ferdinandy György: Emlékszilánkok (XIV.)

FerdinandGyörgy Emlékszilánkok (XIV.) (Hetvenöt...) Az, hogy hány éves valaki, engem különösebben sosem foglalkoztatott. Ismerek hetvenéves kamaszokat, és vannak tizenöt éves öregemberek. Az igaz, hogy ez a hetvenöt szép, kerek évszám, de akad ma is számomra fontosabb. Például most májusban lesz ötven éve, hogy az első könyvem megjelent. Az, hogy könyv, nagy szó: a Sziget a víz alatt százoldalas füzet. Tizenkét karco­lat van benne, ötvenhatos történetek. Ötszáz példányban adták ki a strasbourgi vasutasok. Egy röplabdacsapat. Mert igen, röplabdáztam boldogult úrfi koromban. A Keltex ificsapatában Szabó Lőrinc fia, Lóci volt az edzőm. A kisfiú, akiből itt lett óriás, a Budafoki úton. Nálunk azonban az időkben mindenütt jelen volt az irodalom. A Szigetet franciául írtam. Azt az ötszáz példányt fél óra alatt felvásárolták a madagaszkári pedagógusok. Volt valami kongresszusuk az Európa Tanácsban, nyilván azt hitték, hogy Madagaszkár - Benyovszky Móric álma - a szóban forgó víz alatti sziget. Lett egy második kiadás, annyi baj legyen! Akkor egyébként is azt hittem, hogy szánalmasan kevés ez a félezer kötet. Ezt ma már - mondanom se kell - nem így gondolom. Madagaszkári sikere után a Sziget a víz alatt elnyerte az elsőkönyvesek számára alapított párizsi Cino del Dúca díjat. Kinyílt előttem a világ, a nagyvilág... Ez dióhéjban első könyvem története. Első francia könyvemé, mert itthon csak kicsit megkésve, harminc év után jelenhetett meg kötetem. Igaz, hogy azt már a Magvető adta ki, és nem egy röplabdacsapat. (Időpontok...) Ahol én élek, lecsapnak a betegre. Még el se mondta, hogy mi a baja, és már műtik is. Mire észbe kap, fel is út, le is út, mehet. Még az se baj, ha hitelkártyával fizet. Itt, az aprócska hazában is gyógyultan távoznak a betegek. A maguk idejében. Mert itt, Keleten, senki se siet. Az úgy kezdődik, hogy kap egy időpontot az ember. Tavasszal őszit, ősszel tavaszit, ha lehet. A várakozás néha, be kell vallanunk, kellemetlen. De hát, ugye, kevés az orvos. Időnk pedig van, rengeteg. 6

Next

/
Oldalképek
Tartalom