Forrás, 2012 (44. évfolyam, 1-12. szám)
2012 / 6. szám - Lázáry René Sándor: Togóban szól a gyászdob; Pygmeus mysterium; Változat eszkimó vadászdalra
Pygmeus mysterium (Alain Nord ion közlése nyomán) Feketül a fahasáb, ha kihűl a tűz. Hunyorog a henye láng, gyöngül, lanyhul a fénye. Gyönge, vonaglik a nap sugaras lobogása. Szörnyű idők veszedelme szakad ránk! Szörnyű hideg vész rázza a jósló csontokat is! Teremtő, indulj, menj a setét egekbe, segíts! Égi Vadász, menj, hajlítsd íjjá a szivárványt! Teremtő meghallotta szavunkat, ismét messzire indul. Isten elindul a sűrű magasba, a mély levegőég Óserdeiben, a szétszórt, forró csillagokkal Kikövezett ösvényeken, az örvénylő égbolt Közepe felé ballag, útközben pálmakosárba Szedegeti össze, besepri afólparázsló csillagokat, Hogy majd a beteg nap torkába öntse, borítsa be mindet! Hadd tüzesedjen újra a nap, sugarazzon az arca! Osszesepri a sistergő csillagokat O, a hatalmas Karjaival, tenyerével az izzó pálmakosárba Beletömködi mindet, akár egy sáskaszedő nő, Belesöpri az összest, gőzölgőén a pálmakosárba! Tölti színültig, túl teletölti, az éj peremén túl Arad a tűz, kiözönlik a csillag a pálmakosárból! Delisle barátom küldte, egyéb hasonlók mellett, Belga (vagy mégis Francia?) Kongóból - kultikus, eredeti pigmeus ének, eléggé szabadon fordítottam, Marosvásárhelyen, 1909. december 14-15-én. 4
