Forrás, 2012 (44. évfolyam, 1-12. szám)
2012 / 5. szám - SZÁZ ÉVE SZÜLETETT OTTLIK GÉZA - Podmaniczky Szilárd: [Testkontroll]
Időközben arra is rá kellett jönnöm, hogy - ugyan nem írom át az eddigieket - létezik a képekből kiolvasható harmadik paradox állítás is. A harmadik: a képek egy radikálisan ábrázolt prózai történetet mondanának el, de nem tudják elmondani, mert nincs rá idejük. A történet egy dermedt keresztmetszetét látjuk, és bár történet, próza, a cselekvő idő megállításával mégis inkább a poétikai sűrítés bomlik elő. Az már nagyon térgeometriába hajló állítás lenne, hogy a próza műfaji keresztmetszete a vers. Csakhogy ez a fajta konstruktív tételezés fogalmilag levezethető, viszont a látvány épp a dekonstrukció legjobb vonásait viseli. A testeket a szétesés, átváltozás pillanatában látjuk, amikor nem tartja össze őket más, csak a sötét erő. Kozmikus léptékekben a világegyetemet látjuk, amelynek 4,6 százalékát ismerjük, ez a megfigyelhető anyag, 23 százalék a sötét anyag, és 72 százalék a sötét energia. Ezt látjuk. Ezt a titokzatos, megismerhetetlen világot, amely egyes filozófiák szerint megismerhető, az egész életen át tartó tanulás végtelen sok életen át vezető kalandjával. Nem fogják elhinni, bemásolok a dolgozatomba egy képet, amely a világegyetem eddig nem ismert, sötét anyagát és energiáját ábrázolja. Ha a szemünk nem csal, márpedig miért csalna ekkorát, mintha a grafikák egy kinagyított részletét látnánk, amely ugyanolyan szálas elrendezést mutat, mint amit a Millennium nevű szuperszámítógép rajzolt a világegyetem keletkezéséről. Hogy mégsem egy elrugaszkodott hasonlat ez, azt a számítógépes modellépítésben használatos véletlen faktor és az úgynevezett művészi alkotás létrehozásakor működő alkotói szándék véletlenszerűsége között fennálló hasonlóság magyarázza. Gábor képeit akkor érthetjük meg igazán, ha megpróbáljuk a keletkezésük felől átélni őket. A legfontosabb kritikai és műfogyasztási attitűdnek tartom, ha abból indulunk ki, hogy a mű nem létezett, mert csakis és kizárólag a mű születésének, genezisének átélése hiteles forrás - minden más el- és belemagyarázás. Nézzünk végig ezeken a képeken, és lássunk üres papírokat. Helyezzük magunkat abba az időbe, amikor Gábor volt olyan kedves, úgy öt-tíz évvel ezelőtt, és kiállította azokat az üres papírokat, amelyeket majd használni fog egy 5-10 évvel későbbi kiállításán. Nem tudom, érzik-e azt az elképesztő ürességet, űrt, semmit, ahonnan ezek a rajzok létrejöttek. És ha elképzeljük ezt az ürességet, akkor pontosan látjuk a születést, a teremtés történetét, a semmiből való létrejö- vést. Es ha a semmiből jött létre, akkor nem volt modell, amihez hasonul, nem volt modell, amit ábrázol, és nem volt terv sem, amely a létrehozásukban működő erőket ne nevezhetné a véletlen játékának. A teremtés nem modellalkotás. A teremtés a véletlen erők elszabadítása, vagyis műértői értelemben: az ismeretlen démoni titokzatosság ábrázolása. Ha a számítógép valóságos képet akar létrehozni, ha teremteni akar, vagy még inkább: a világegyetem teremtését akarja ábrázolni, akkor nem mást kell tennie, mint iszonyatos erővel működésbe hoznia a véletlenek láncolatát. És a véletlenek féktelen láncolatából kirajzolódó képi világ atavisztikus tapasztalatokra visz Gábor művein, ahol egyszerre jelenik meg a történet keresztmet75
