Forrás, 2012 (44. évfolyam, 1-12. szám)
2012 / 5. szám - SZÁZ ÉVE SZÜLETETT OTTLIK GÉZA - Füzi László: Pethő Bertalan tanulmányáról
Fűzi László Pethő Bertalan tanulmányáról Nehéz opponensi véleményt mondani egy olyan írásról, amelyiknek szinte mindegyik tételét elfogadom. Nehéz, mert hát kit érdekelhet az, amivel éppenséggel egyetértek, mai világunk az egyetnemértéseket, ütközéseket fogadja el történésként. Ráadásul Pethő Bertalan írása 1986-ban íródott, azt is mondhatnánk, hogy ha egy írás keletkezési idejétől világok választanak el bennünket, akkor egyáltalán miért lenne fontos egy előző világban keletkezett tanulmánnyal való egyetértésünk vagy egyetnemértésünk. Persze, folytonosságok akadnak ama régi és mostani világ között is, ahogy - Pethő Bertalanra utalva mondom - Németh László különböző korszakai között is. De nemcsak a folytonosságok okán tartom fontosnak hangsúlyozni az írással kapcsolatos egyetértésemet, hanem azért is, mert akkor, amikor ez az írás íródott, a Németh Lászlóval foglalkozó tudományág még éppen kibontakozóban volt. A tudományos vizsgálódást megalapozó Grezsa Ferenc első Németh László-könyve 1979-ben jelent meg (Németh László vásárhelyi korszaka), ezt követte még két korszak-monográfiája (Németh László háborús korszaka, 1985, Németh László Tanu-korszaka, 1990). Meg kell jegyeznem, hogy Pethő Bertalan nem szaktudósként szemlélte Németh László világát, hanem bölcseleti szinten, a gondolkodó igényével, ez azonban nem jelenti azt, hogy könnyű lett volna a teljesség igényével a Németh- életműben tájékozódnia akkor, amikor az életmű tudományos feldolgozása még éppen csak megkezdődött. Igaz ma, az általános érdektelenség közepette sem könnyű. Az írásban Pethő Bertalan vitatémákat ajánlott, ezek a témák a Németh László-i módszert, Németh emberképét s gondolkodói alapállását, az Egészhez való viszonyát, valamint korszakainak sajátosságait érintették. Vitatémákat ajánlott, mert Németh körül mindig vita volt, a megkésett Kádár-korszakban is, jól mondja a szerző mai jegyzetében: „Németh László gondolkodói jelentőségének az aktualizálása tabutéma volt a »magyarországi létező szocializmus«-ban, és ennek a tabunak a megsértését csak azoknak engedte meg a Hatalom, akik a tabu »megszellőztetésével« - és jelen esetben a tabusított életmű rossz hírbe keverésével - éppen a tabut erősítették." Pethő Bertalan nem a tabut erősítette, ám még azt sem mondom, hogy írása ezért nem jelenhetett meg, mert hiszen jó pár tiszta szándékú írás is megjelent abban az időben. Ám ha ez az írás megjelent volna akkor, 1986-ban, mindenképpen a tisztánlátást segítette volna, mert hiszen mai eszemmel, annyi Németh Lászlóval foglalkozó tanulmány elolvasása után is, nem beszélve Németh levelezésének, kéziratban maradt írásainak megismeréséről, azt mondom, hogy a jelzett témakörök kapcsán pontosabb jellemzést aligha lehetne adni Némethről, s ennek leszögezése után csak egyetlen témakört említek majd meg kivételként. Pontosabb jellemzést a Németh László-i módszerről (maga a módszer egyébként Németh kedvenc kifejezése) aligha lehetne adni a következőnél: „Alapjában intuitív volt. Intuíciói azonban nem elsődlegesen, kimutatható előzmény nélkül születtek, hanem az átélésben tapasztalható hosszú és bonyolult előtörténet jellemezte őket. Módszerének fő elveként ismerhető fel 65
