Forrás, 2012 (44. évfolyam, 1-12. szám)
2012 / 1. szám - Füzi László: Megérkezés : IV. rész
megtartott találkozójára, ezerkilencszáznyolcvanhét szeptembere már a lakiteleki találkozóé, s ugyancsak ekkor jelent meg a Medvetánc „mellékleteként" a Fordulat és reform című, a magyar gazdaság helyzetét összefoglaló tanulmány, számos háttértanulmánnyal együtt. Az irodalomról és a metaforákról érezhetően a gazdaságra és a politikára helyeződött a hangsúly. A Tiszatáj szerkesztőinek, Vörös Lászlónak, Annus Józsefnek és Olasz Sándornak a menesztését Kádár János kezdeményezte, ugyanakkor nehezményezte, hogy a felmentést a pártszervek intézték, s nem azok, akiknek ez a jog szerint a feladatuk lett volna. A szerkesztők menesztését Kádár ötvenhat harmincadik évfordulójának közeledésével magyarázta. A monorierdei találkozóról egy politikai tájékoztatón szereztünk tudomást. Hodossi Sándor, a megyei pártbizottság ideológiai titkára jelezte, hogy ezen a találkozón, egyből megkérdeztük, hogy mi volt ott, felszólalt Nagy Gáspár Miklós is, ez alighanem önmagában is jelzi az illetékes szervek tájékozottságát. Azt, hogy akkor milyen alapigazságokat kellett kimondani, minden távolabbi jövőre való utalás nélkül, jól jelzi annak az interjúnak az országos sikere, melyet Gyarmati Istvánnal készített Staar Gyula. Gyarmati akadémikus mondta: „ Úgy gondolom, hogy mindazokat az embereket, akik tudósaikat, tanáraikat, mérnökeiket, orvosaikat stb. lebecsülik, fel kellene világosítani arról, hogy ha a saját értékítéletüknek megfelelően élnének, akkor le kellene mondaniuk minden technikáról, műanyagról, nemesített vetőmagról, gyógyszerekről stb. (...) Az a társadalom, amelyik ezt sokáig tűri, az előbb vagy utóbb olyan kaotikus állapotba jut, amelynek végső kimenetele kiszámíthatatlan. ...a harmadik gazdaságban folyó pénz feléből minden értelmiségi fizetését, de még az alacsony nyugdíjakat is megduplázhatnánk. "n 20. Egyre többet megértek abból, ahogyan Hatvani Dani megélte a Forrás elleni támadásokat. Nem a kísérő jelenségeket értem, néha látványosan nem érdekelte, hogy mi történik a Forrás körül, a Gazsó-Zelei kettős például úgy készített vele kolumnás interjút a Magyar Hírlapnak, hogy abban a Forrásról alig esett szó, azt sem értem, s akkor sem értettem, hogy miért hirdette hangosan a kivonulását, nem csak a tanyájára való kivonulásáról volt szó, hanem a szellemi életből való kivonulásáról. Nem értettem a kivonulását, de értem, legalábbis érteni gondolom, az összeomlását. Ezerkilencszázharminchétben született, jogi tanulmányokat folytatott a szegedi egyetemen, újságíróként-szociográfusként a kádári konszolidációba nőtt 11 11 Staar Gyula: Életünk is irreverzibilis folyamat. Beszélgetés Gyarmati István állami díjas akadémikussal. Természet Világa, 1984. 12. 541. 35
