Forrás, 2012 (44. évfolyam, 1-12. szám)
2012 / 4. szám - Tandori Dezső: A Magyar Szókincstár felé/felől : Plusz Kosztolányi; Országh-szótár angol-magyar
ha valaki egyáltalán nem tudja, hogy van ily hagyomány, nehezen tud mit kezdeni a számomra teljesen elemi kijelentéssel/semmel, hogy ugyanis változtak az idők (ezzel még csak igen), ma már a Csáth-versnek egészen másképp esnék neki, és neki is estem: én sohase jövő, én sohase beszélő, nem elég, hogy sohase akartam sehova menni/jönni, beszélni végképp nem (leszámítva a nagy kivételeket), és akkor ez a Csáth-vers lényege, haha, ez gyenge vicc, ha valaki az előzményeket nem ismeri. (Kollázsomat pl.) Ah, hagyjuk. „Neme: uklideszi. Öklendezek." Másolok ide sok kis apróságot. Talán némelyik bevilágít ide-oda. Például: Ha egy dolog borzongat, az maga a dolog? Vagy hogy megint valamihez csak nem is konyítok? Netán: Boldog vagyok, ha nem tudok. Régen annyi mindent kellett tudni. Ne tudj rólam semmit! És oly régimódi leszel! Mit! Antique, antick. Vagy: Boldog vagyok, nem gondolok. Nem „semmire" és nem „mit", nem semmit. Ez nem semmi, ez valami többre -sha bukni! - tanít. Van egy angol kifejezés: A te temetésed (It's your funeral.). Egy nő szépsége, mondom, az ő üzlete. Mi gondom vele? Nézek valakit. Mit kell mindig nézni valakit. Urat, hölgyet. Feleslegeseket gondolok. Ahogy tévét nézek. Úr, hölgy. Például: szép, szép, izomhatosa van, élemedetten is hegyes melle, jó segge,
