Forrás, 2012 (44. évfolyam, 1-12. szám)

2012 / 3. szám - Sümegi György: "A legprogresszívebb szabadságot, bátorságot szeretném"

bordószín-nyomásához a kecskeméti meghívó pirosa van közelebb. Mindebből azt a következtetést is levonhatom, hogy ennek, a meghívón művel jelzett alkotói időszaknak a terméséből állhatott össze a kecskeméti válogatás, a Képarchitektúra- kiállítás talán ugyanúgy, mint a párizsi bemutató. Kassák 1956 utáni képzőművészeti törekvéseiről 1963 tavaszán így fogalmazott: „1957-ben rendezett kiállításom, bárha nemcsak geometriai absztrakciót mutattam be, nagy ellenkezést váltott ki. Ez a támadás már semmiképpen sem irritált - fenntartás nélkül folytattam régi utamat, amin ma is járok. "47 Ezt pontosabban is megfogalmazta: „Legközelebbi rokonaimnak érzem Kazimir Malevicset, Mondriant, - általában a konstruktív irányzatok képviselőit. "48 Kecskeméti szerzői estje bevezetője és kiállításának megnyitója, Sík Csaba, a

20. század klasszikus avantgárd és az 1960-as évektől kibontakozó neoavantgárd képviselőivel foglalkozott. Kassák életművével kiadói szerkesztőként49 találkozott, művészettörténeti elemzéseiben pedig foglalkozott a képarchitektúráival. „Képarchitektúráinak síkján függőleges, vízszintes, átlós vonalak és ívek alkotnak a mértani formákkal építészeti értelemben szilárd szerkezetet és jelképeset egyben, hiszen a konstrukció valóságos térben is elképzelhető. Megragadó méretük és mértékük ellentéte, a többnyire kisméretű vásznakon és lapokon az alapformákból felépített plasztikai konstrukció arányai monumentálisak, olyan rendet szimbolizálnak, amely ellentétének a létét sem ismeri él. Kassák az elementáris színekkel és a geometriai formákkal egyensúlyhelyzetet jelenít meg, olyan állapotot, amelyben minden mozdíthatatlan a helyén van. Ihlete a rendteremtés vágyából fakad, csak így közvetve ismeri be, hogy a világban jelen van a rendetlenség is. Képarchitektúra című írásában (Kassák - szerk.) kijelenti: »képeink nem olyanok, mintha, hanem olyanok, amilyenek«. Tehát nem szabad színnél, formánál, végérvényesen rögzített harmóniánál egyebet látnunk, keresnünk bennük. /.../Kassák indítéka: »legyetek tiszták, kiegyensúlyozottak, s formáljátok ilyenné a világot magatok körül«."50 Mindez vonatkozhat azon művekre is, amelyeket a kecskeméti Művészklub közönsége láthatott.

Maga az épület, a programot befogadó színhely is fontos, ha közvetetten is, hiszen a Kereskedői Kaszinó nagyterme díszítőfestését Falus Elek tervezte (az ő számára épült villa manzárdjában laktak Kassákék 1916 nyarán), az ugyanott elhelyezett Uzsonna című triptichont és az oromzat három falképét51 Iványi Grünwald Béla festette, akiről részletesen írt az Egy ember életében és Az izmusok történetében. Méltó, autentikus helyszínen jelenhetett meg Kassák Lajos 1965-ben Kecskeméten. Bartók Béla is ennek az épületnek a nagytermében adta egyetlen kecskeméti hangversenyét.52 Még talán annyit hozzátehetek mindehhez, hogy a

47 Kassák emlékkiállítása 1987. 142.

48 Idézi: Dévényi Iván: Arcképek a XX. század képzőművészetéből. Orpheusz Kiadó, 2007. 162.

49 Sík Csaba szerkesztette pl. Kassák Lajos: Az izmusok története (Magvető Könyvkiadó, Bp. 1972) című könyvét.

50 Sík Csaba: Örök törvény - új világ. Tevan Kiadó, Békéscsaba, 1993. 29.

51 Valószínűleg ráfestettek, az eredeti kompozíció alatta lehet, csak föl kellene tárni és restaurálni.

52 A hangversenyt emléktábla idézi a főbejárat mellett. Bartók Béla „művészete már 1913. február 1-jén, ebben az épületben rendezett zeneesten rokonérző közönségre talált".

94