Forrás, 2012 (44. évfolyam, 1-12. szám)
2012 / 3. szám - Sümegi György: "A legprogresszívebb szabadságot, bátorságot szeretném"
Sümegi György „A legprogresszívebb szabadságot, bátorságot szeretném" 1. Kassák Lajos 1916-os, kecskeméti nyara Kassák Lajosnak a Kecskeméti Művésztelepen töltött idejét is befoglalta visszaemlékezéseibe Gráber Margit festőművész: „Kecskeméten találkoztam Uitz Bélával, sőt egy nyáron sógorával, Kassákkal és családjával is. Kassák ekkortájt gyűjtötte híveit, és engem is próbált megnyerni az avantgárdnak. »Csák válámi úját«, mondogatta. Én azonban átláttam, hogy ez nem lehet kiindulási pont, inkább végcél."1 Kassák ugyanezt a nyarat így idézi föl: „1916 nyarán a feleségemmel, Simon Jolánnal, az előadóművésszel, Uitz Béláék vendégei voltunk a kecskeméti művésztelepen." Egyszerű, csupán a tényeket rögzítő kijelentő mondata után következik a váratlan, ám legfontosabb bejelentése: „Itt kaptam a hírt, hogy A Tettet betiltották.”1 2 Kassák nem választhatott a gondtalan nyaralás vagy a tevékeny pihenés, munkás vakáció között, mert ez utóbbit a folyóirata sorsa miatt kialakult helyzet rákényszerítette. Hiszen első folyóiratának, a magyarországi avantgárd legelső orgánumának a betiltása inkább feladatokat jelenthetett a számára, végiggondolandó tennivalók sorbavételét. Vagyis az 1916. június 15. és szeptember vége közötti jó három kecskeméti hónap a pihenés mellett munkát, tervezgetést, az új lap (MA) kon- cipiálását, a számba jöhető munkatársi gárda kialakítását is adhatta feladatul a felelős szerkesztőnek. De vajon lehet-e pontosan (s ha igen, hogyan hitelesen) fölidézni egy ilyen sokrétű tevékenységben munkálkodó alkotó ember (költő, író, szerkesztő, képzőművész) nyári hónapjait? Megkísérelni is csak bizonyosan úgy érdemes, ha elsősorban a műveiben keressük a nyomait, esetleg a kapcsolataiban kutatjuk az odavezető vagy az ott kialakuló szálakat. S ha a legapróbb adatokat, tényeket, említéseket, akár sejtéseket a helyszín (a Kecskeméti Művésztelep) és az idő (1916 nyara) raszterére illesztjük, akkor ott érvényes megfeleléseket találhatunk. Mindez nemcsak a kassáki műre, hanem a velük egyidejűleg Kecskeméten dolgozó alkotóművészekre is vonatkozhat, hiszen ahogyan Gráber Margit Kassákra 1 Gráber Margit: Emlékezések könyve. Gondolat, Bp., 1991. 7. 2 Kassák Lajos: Az izmusok története. Magvető Kiadó, Bp., 1972. Ezentúl: Kassák 1972. 81
