Forrás, 2012 (44. évfolyam, 1-12. szám)
2012 / 3. szám - Iványosi-Szabó Tibor: Kik voltak, mik voltak a kecskeméti tőzsérek?
Bármilyen vagyoni háttér állott is a cívisek mögött, a város közéletében csak tényleges érdemek, valós teljesítmények, komoly tapasztalatok alapján vehettek részt. A komolyabb tisztségviselés előiskolája az esküdtek közötti tevékenység volt, és a város képviselete a török és a magyar hatóságok előtt. Bár Kalocsa János vagyonát 1662-ben csak hajszállal előzte meg Kamarás Ambrus, közéleti tevékenységét mégis csak két évvel később kezdhette el. Előbb egyik 1664-ben azon a címen mentesült a robot alól, hogy a város adószedő bírója volt, majd azt rögzítették, hogy ilyen minőségben „Kalocsa János, bordézsmása az városnak".42 Ettől kezdve a szűkebb tanács szinte állandó tagja lett. Csak az így szerzett széleskörű tapasztalatok birtokában választották meg 1671-ben főbírónak. Többéves hivatali működése, teljesítménye alapján vált a város egyik legbefolyásosabb emberévé. Nyolc-nyolc év közbeiktatása után még két alkalommal - rendkívül nehéz körülmények között - bízták rá a város sorsát. Hasonló utat járt be Pathay András, aki 1661-ben volt adószedő. A már idézett engedetlenségei ellenére 1666-ban és 1674-ben is alkalmasnak találták a főbírói feladatok ellátására. E négy rendkívül gazdag cívis közül a legidősebb Kamarás Ambrus volt. Fiatalkorában készült nyilvántartások pusztulása miatt közéleti karrierjének csak a végét ismerjük. Minden bizonnyal ő is volt adószedő az előző évtizedekben. Bár a szűkebb tanács tagjaként éveken át meghatározó döntésekben vett részt, főbírónak őt csupán egy alkalommal választották meg: 1673-ban, halála előtt két évvel. A város közéletében a legszínesebb utat kétségtelenül Deák Pál járta végig. Róla még azt is tudjuk, hogy 1626-ban született.43 A közéleti szerepével kapcsolatos legelső feljegyzés 1659-ből való: a június 6-i tanácsülésen a tanúk között már adószedő bíróként említik. Tehát fiatalon megválasztották az egyik legfelelősségteljesebb tisztségre. Ez azt feltételezi, hogy huszonéves korában az esküdtek közé került. Ettől kezdve neve lépten- nyomon feltűnik a különféle feljegyzésekben. Aktív közéleti szereplését mi sem jellemzi jobban, minthogy 1663-tól a tanács tagjai között szinte kivétel nélkül ott találjuk. Főbíróvá első alkalommal 1668-ban választották meg. Rendkívüli aktivitása ellenére újabb hasonló megbízatásra tíz évet kellett várnia. A város 650 éves történelmében a legtöbb tragédiát az 1678. év hozta. A házak fele leégett, a város lakosságának harmadát pestis pusztította el, és az év nagyobb részében török, kuruc és francia csapatok zsarolták, sarcolták az itt élőket. A megpróbáltatások idején agilis, határozott személyiségként, kiváló szervezőként és irányítóként jelenik meg. Sorra megújította a korábbi statútumokat, és elsőként ő szabályozta a városban az építkezést. Főbíróként írt a közeli és távolabbi rendházaknak annak érdekében, hogy segítsék a [leégett] ferences „residentiát, iskolát a magok alamisnájokból” ismét felépíteni.44 Tudatosan erősítette a város fegyveres védelmét. 1679-ben „Deák Pál főbíróságában az varas 9 fegyveres, erős bajvívó hópénzekrűl" maradtak adatok. „Hadnagy Hoszu Péternek tall. 5. Pandur Andrásnak tall. 5. Kis Csizmadiának tall. 5. Kis Gyurkának tall. 5. Szunyogh Máténak tall. 5. Sánta Jánosnak tall. 5. Pandur Istóknak tall. 5. Paripa Andrásnak tall. 5. Tolvaj Jánosnak tall. 5. "45 Célratörő, határozott személyiség lehetett, de kész volt a mellette dolgozó alkalmazottak érdekében szót emelni. Leköszönése alkalmával mondott búcsúbeszéde hosszú időre 42 IV. 1504. m/ Robotlajstromok 1664. 43 Egy 1692-ben készült feljegyzésben 66 évesnek tüntették fel. IV. 1504/a 1. 44 IV. 1626. Római katolikus egyház gondnokának számadásai. 45 IV. 1504. m/ Robotlajstromok, 1678. 282. Az előző évben a „Város fegyveres vitéz őreinek nevek: Marcus István, Malniczi Jakab, Tolvaj János, Pető János, Bábuk Gyurka, Kis Gyurka, Fazekas János, Totth Jakab, Totth András, Boái István." IV. 1504. m/ Robotlajstromok, 1677. 263. 56
