Forrás, 2012 (44. évfolyam, 1-12. szám)
2012 / 3. szám - Iványosi-Szabó Tibor: Kik voltak, mik voltak a kecskeméti tőzsérek?
kapcsolatainkat. Velük egyenrangú félként idézi a kecskeméti tőzséreket, akik a hódoltság és Európa közötti árucserének voltak a legrátermettebb irányítói. Eltelt immár negyedfél évszázad, de még senki sem tette fel - a válaszadás szándékával - a kérdést: mik voltak és kik voltak ezek a kecskeméti tőzsérek? Aki csak a szó alapjelentésére kíváncsi, a magyar értelmező szótárakban könnyen talál választ: a török-arab eredetű szó jelentése (marha)kereskedő. Ha valaki pontosabb, bővebb értelmezés után kutat, óhatatlanul egy sor kérdést fogalmaz meg. Mettől kezdve tevékenykedtek? Volt-e valamilyen szervezetük? Milyen vagyoni hátterük volt? Mely társadalmi csoporthoz tartoztak? Személy szerint kiket ismerünk Zrínyi kortársai közül? Milyen szerepet vállaltak városuk életében ezekben a rendkívül zaklatott évtizedekben? Hogyan vészelték át a századvég negyedszázados háborús viszonyait? Kecskemét XVI-XVII. századi írott emlékei alapján csaknem valamennyi kérdésre elfogadható választ adhatunk. Közismert, hogy már a XIV. században az Alföld, és benne a két folyam köze igen fontos szerepet vállalt az ország külkereskedelmében. Szarvasmarha- és lóexportunk egyik legfontosabb hátországa volt ez a vidék. Bár a török hódítás a XVI. század közepén számottevően zavarta ezt a folyamatot, az Európában kibontakozódó erőteljes konjunktúra sokban segítette a korábbi útvonalak zavartalanná tételét. Mivel csak ilyen módon juthattak a ráják valutához, a török kincstári igények türelemre intették a hadsereg parancsnokait. írott emlékeink rendkívüli hézagossága miatt nem tudjuk pontosan követni, mettől kezdve vettek részt kecskemétiek az országos külkereskedelemben.2 3 Az viszont több mint jelképes eset, hogy Buda elfoglalása után „Az első Pest megyei kereskedő, akit - ezúttal Ausztriából hazafelé igyekezve - az ország nyugati határainál felfedezünk, kecskeméti Végh Mihály, aki 1544. július 20-án 1-1 bála boroszlói és iglaui posztót jelentett be elvámolásra Zurndorfnál"? Feltételezhetjük, hogy nem ez volt a vállalkozó szellemű cívis, tőzsér első külföldi útja. Joggal tételezzük fel azt is, hogy ennek fedezete élő állat, vagy valamely állati termék lehetett. Nevének láttán nem árt felhívni a figyelmet arra, hogy a város ezen két évtizedes történelmén belül kecskeméti Végh Mihállyal immáron harmadik esetben találkozunk. Leghíresebbé az LV. zsoltár fordítójaként vált. Feledhetetlen a város történetében az a főbíró is, aki 1564-ben a két felekezetet több évszázadra megbékítette, és nem lehetetlen, hogy korábban külföldi tapasztalatairól, rátermettségéről és kezdeményező készségéről más területen is tanúbizonyságot tett. Távolról sem lehetetlen, hogy az egymáshoz oly közeli időpontban - három szerepben - megjelenő kecskeméti Végh Mihály név mögött ugyanaz a személy rejlik.4 A század második felében tucatjával rögzítették a török réveknél, vámoknál a kecskeméti kereskedők, tőzsérek nevét. Az 1560-1564-es váci, ráckevei és dunaföldvári vámnaplók adatai alapján a kecskeméti tőzsérek 6-8 ezer marháját és 300-300 lovát vámolták meg. A ráckevei-dunaföldvári átkelőnél 1562 júniusában 10 kecskeméti tőzsér 794 marha után fizetett vámot. Az egész év során ugyanitt 22 kecskeméti tőzsér 2420 marhát vámoltatott. 1562 és 1564 között 38 kecskeméti tőzsér 5194 marha után adott vámot. Tehát egyrészt a tőzsérek száma, másrészt a megvámolt jószágaik tömege erősen eltérő volt. Kilencen 14 és 57 közötti jószág után adtak vámot. A többség, 21 fő lényegesen nagyobb arányú kereske2 Az viszont kétségtelen, hogy Kecskemét már a XIV. század utolsó harmadában megszerezte a vásártartási jogot, és így az állatkivitel részesévé válhatott. Iványosi-Szabó Tibor: 2011/a. 3 Szakály Ferenc: 2001. 368. Minden bizonnyal ő volt az LV. zsoltár első magyar fordítója-átköltője, amely szöveg alapján alkotta Kodály Zoltán a gyorsan világhírűvé vált Psalmus Hungaricust. 4 Nem árt utalni arra, hogy a Végh családnév rendkívül ritka a város adózói között a XVI. században, a következő évszázadban pedig nem is lelhető fel a nyilvántartásokban. 45
