Forrás, 2012 (44. évfolyam, 1-12. szám)
2012 / 12. szám - Tóth Ákos: A költészet átalakul - hogy is?
Tóth Ákos A költészet átalakul - hogy is?1 „Hogy a költőt megismerjed, költőországba kell menned."1 2 „Ha ismertetek volna, most nem ismernétek rám."3 Mit tesz: ismerni egy költőt? Kiismerni és felismerni móduszait, témáit, eljárásait, s e felfogásokból megalkotni költészetének értelmes, értelmezhető leírását, térképét, a költői szót, az elhangzottakat mindig hozzárendelve egy nem elhangzó, de kikövetkeztethető szándékhoz, követeléshez, mely mintegy az önmagát felfedő, nyílttá tevő mondás hátterében marad, és ekként az eredet, az indulás helyének üzenetét sugalmazza? Azt jelenti-e a Goethétől átvett fordulat, hogy elsősorban a költői életműben kell otthonossá válnunk, abban a diskurzustérben, ami az adott költészet esztétikai programjának megfelelő alakot öltve magára mindennél inkább megjeleníti a modern művésznek a kritikával és kommentárral, az irodalmi értelmezés és értelemadás munkálataival szembeni feltételezett elsőbbségét, egyben a műalkotás jelentéséhez való hozzáférésének elidegeníthetetlen jogát? A tetszetős goethei metafora - a költői én történetét egyébként is kezdettől a térbeli izoláció és elkülönülés különféle mítoszaiban értelmező Tandori-beszélő számára - az értelmezést utazásként, úti céllal rendelkező felkeresésként, de ennél is inkább peregrinációként, elkötelezett zarándoklatként mutatja fel, mely a messzi cél elérése érdekében önkéntesen vállalt akadályok - mint az interpretációban jelentkező nehézségek 1 Jelen írás egy nagyobb tanulmányegyüttes, illetve egy majdani, Tandoriról szóló könyv - monográfia-töredék - bevezető fejezete. Az írás elkészítése idején „Az SZTE Kutatóegyetemi Kiválósági Központ tudásbázisának kiszélesítése és hoszzú távú szakamai fenntarthatóságának megalapozása a kiváló tudományos utánpótlás biztosításával" című TÁMOP-4.2.2/B-10/1-2010-0012 azonosítószámú projektben vettem részt. 2 Tandori fordítási kísérlete többféle alakban megtalálható, az itt idézett forma lelőhelye: Tandori Dezső: Negyven cigarettám (Az első öt) - Hát aztán? (In. Lettre Internationale 1996. 22. szám (ősz), 21.) A vers eredeti alakjában: „Wer das Dichten will verstehen, / muß ins Land der Dichtung gehen; / Wer den Dichter will verstehen, / muß in Dichters Lande gehen." Johann Wolfgang Goethe: Motto, Noten und Abhandlungen zu besserem Verständnis des Westöstlichen Divans, In. Goethes Werke in zwölf Bänden, zweiter Band: Gedichte II - Versepen, Ausgewählt und eingeleitet von Helmut Holtzhauer, Bibliothek Deutscher Klassiker, Aufbau-Verlag Berlin und Weimar, 1968, 134. A vers elismert magyar nyelvű fordítását, mely a Tandori-fordítástól, -átköltéstől különböző értelmi hangsúlyok kiemelésére törekszik, Somlyó Györgynek köszönhetjük: „Hogy a költő művét megértsed, / a költészet honába kell elérned: / hogy a költőt magát megértsed, / a költő hazájába kell elérned." In. J. W. Goethe: Nyugat-keleti díván. Szerk. Halasi Zoltán, Magyar Könyvklub, Bp., 2001, 223. 3 Tandori különböző szövegi és ciklusösszefüggésekben helyezte el kis formai változásokkal ismétlődő aforizmáját. Legfontosabb megjelenései: Tandori Dezső: Legkisebb ködös semmis (Jelentés a Kafkai Akadémiának). In. Magyar Narancs, 2007. május 31.; Kallódó művek - Post a’l. In. Életünk 2007. 4. szám, 25.; Más hétezer felé. In. Pannon tükör, 2009. január-február, 5.; Apollinaire!. In. Forrás 2010. 10. szám; Mestereim nyomán és másképp. In. Uő: Úgy nincs, ahogy van. Scolar Kiadó, Bp., 2010, 20. 46
