Forrás, 2012 (44. évfolyam, 1-12. szám)
2012 / 11. szám - Kamarás István Ojd: Egy regény négy vagy öt, vagy még több élete : (Géczi János Viotti négy vagy öt élete című művének befogadásvizsgálata)
1 százalékot sem! Az adott évben olvasott irodalmi művek színvonala jóval alacsonyabbnak bizonyult: mindössze 11 százalékuk sorolható a magas, 34-34 százalékuk a közepes és az alacsony8 szintre. Ezt a listát Coelho művei vezetik 11 százalékkal, ezeket 6-9 százalékkal követik Fejős Éva, Márai művei és a Harry Potter. A lírai művek aránya fél százalékot sem éri el. A „Milyen fajta irodalmi műveket olvas legszívesebben?" kérdésre adott válaszok között a regény került az élre (23%), utána a fantasy (15%), a romantikus művek és a novellák (11-11%), az életrajzok, a történelmi művek, a vámpírregények, a versek (9-9%) és a krimik következtek (8%). Arra a kérdésre, hogy mit jelent a kérdezetteknek az irodalomolvasás, a döntő többség (58%) a szórakozást említette, jóval lemaradva szerepelt az ismeretszerzés (15 %), a művelődés és a pihenés (8-8%). Életük legnagyobb filmélményei között jóval kevesebb értékes alkotás volt, mint az irodalmi olvasmányok között; többségük (54%) alacsony szintű volt, és csak 5 százalékuk magas szintű. Az élre (8%) a Csillagok háborúja került.9 Még ennél is kevesebb volt az értékes mű a kurrens filmélmények között, melyek háromnegyede kifejezetten gyenge minőségű volt. A legtöbbek által említettek a következők voltak: A király beszéde (14%), Harry Potter (11%), 127 óra, Fekete hattyú, Eredet (10-10%), Hupikék törpikék, Viharsziget (8-8%). A kedvenc film-fajták élére a vígjáték (28%) és a filmdráma (26 %) került, utánuk a történelmi, a romantikus és a fantasztikus filmek (13-13%), a dokumentumfilmet (11%), a horrorfilmek (9%) és a krimik (8%) következtek. Jó néhány kutatásban használt ötfokú attitűdskála10 segítségével ez alkalommal is mértem az irodalmi művel kapcsolatos aktív-passzív beállítódást, vagyis azt, hogy milyen mértékben tekinti az olvasó az olvasást szellemi aktivitásnak. Legaktívabbnak a magyar szakosok (3,8) bizonyultak, utánuk a reál szakos nők (3,6), a humán szakos nők (3,4), a humán szakos férfiak (3,3) és a reál szakos férfiak (2,9) következtek. A művészetekkel való kapcsolat erősségének jellemzésére egy ötfokú mutatót használtam, melynek kialakításában az előbbin kívül még figyelembe vettem a legnagyobb és a kurrens irodalmi és filmélményeket, a kedvenc irodalmi és film műfajokat, valamint a művészetnek a szabadidőben elfoglalt helyét. A nagyon magas szintre csupán egy valaki jutott, a magas szintre 15, a közepes szintre 52, az alacsony szintre 24, a nagyon alacsony szintre 8 százalék. Mindezek, és főképpen a művészetekhez való viszony alapján nem tekinthetők kifejezetten kedvező előfeltételeknek a Viotti négy vagy öt élete fogadtatása, hatása és értelmezése szempontjából. Fogadtatás A „Milyen benyomások alakultak ki Önben erről a regényről?" kérdésre adott válaszok fele negatív, negyede pozitív, negyede ambivalens volt. A leggyakoribb válasz szerint a 8 A reál szakosok fele. 9 Legalább ketten említették a következőket: Gyűrűk ura, Keresztapa, Hair, Modigliani, Elfújta a szél, Forrest Gump, A boldogság nyomában. 10 1. Annál jobb egy regény vagy film, minél inkább elfeledteti a velem történt kellemetlenségeket; 2. Számomra nincs értéke annak a regénynek, filmnek vagy festménynek, melyet csak magyarázat segítségével tudok megérteni; 3. Egy jó szakkönyvnek számomra több a haszna, mint a legjobb regénynek vagy filmnek; 4. Nem baj, ha egy irodalmi mű szellemi erőfeszítést követel; 5. Csak akkor van értelme újból elolvasni egy regényt, ha az ember nem emlékszik a történetre; 6. Egy jó regény, mint a térkép, megmutatja a legrövidebb és legjárhatóbb utat; 7. Nem szeretem azokat a műalkotásokat, amelyek felzaklatnak, és arra próbálnak kényszeríteni, hogy önmagámmal szembenézzek; 8. Egy igazi műalkotás beavat a lét titkaiba; 9. Egy jó regény számomra elsősorban ismeretek forrása. 113
