Forrás, 2012 (44. évfolyam, 1-12. szám)
2012 / 11. szám - Alföldy Jenő: Az önviszonyítás költészete : Egy Tornai-vers Adyra hangolva
Jegyzetek 1 Gondolat, 1982. 2 „Más költők - mi gondom ezekkel" - írta József Attila az Ars poeticában, de azért művei között Petőfi, Arany, Ady, Kosztolányi, Babits, Juhász Gyula, Illyés Gyula és mások valamilyen hatására írt verseket is találunk, s korai pályaszakaszában még egy kassákos, expresszionista szabadvers- korszaka is volt. A népdalok hatása nélkül sem alkothatnánk teljes képet költészetéről. 3 A tanulmányom mottójában idézett Tornai-esszén kívül lásd még a költő „Mert igazam volt, igazam volt!" (Ady Isten-mítoszai) c. eszmefuttatását. In: T. J.: Léda megerőszakolása, Felsőmagyarország Kiadó, 2006. 4 Ószövetség. Illés története A királyok első és második könyveben olvasható. Forrásom a Magyar Bibliatársulat megbízásából a Magyarországi Református Egyház Kálvin János Kiadónál készült bibliafordítás, Bp., 1994. A zsidók nagy részének tévelygését főként az uralkodó házaspár, Aháb és az őt rossz útra térítő, Szidóniából való Jezábel okozta: a királynő, papjaival együtt, Baal istent imádta, és „még inkább bosszantotta (...) az Urat, Izrael Istenét, mint Izráel valamennyi királya őelőtte". (A királyok első könyve, 16,17.31-33.) Csak érintőlegesen említem meg, hogy Illés próféta története számos analógiát mutat többek közt Mózes, Dániel, Jeremiás, sőt még Jónás történetével is - az utóbbiban Illés tragikus mítoszát mintegy komikusra fordítva. Ez azonban nemcsak a Biblia rejtett ismétlődéseire utal, hanem arra is, hogy a sok évszázadon át fejlesztett, sokszerzős mű meglehetősen egységes és következetes - föltételezhetően a septuagenta, a Bibliát végleges kompozícióvá szervező, s a bele nem illő részleteket apokrifoknak minősítő hetvenhét bölcs működésének is köszönhetően. Ezek tudatában nem az Illésről szóló ószövetségi szöveget, hanem annak sajátos, Ady-féle felhasználását kellett figyelembe vennem az összehasonlító elemzésben. 5 A 3. számú jegyzetben említett helyen írja Tornai: „A jahvizmusban nincs mennyország, túlvilág. De van egy kivételes próféta, Illés, akit buzgósága miatt Jahve tüzes szekerén a magasságba ragadott. (...) Ady versében természetesen Illés ő maga." Tornai szerint szerepversről van szó, és ebben egyet is érthetünk vele. 6 Ha kimegyek arra a magas tetőre. In: T. J.: Csillaganyám, csillagapám. Összes versek, 4. kötet. Gondolat Kiadó, 2011. 7 „Om mani padme hum" - mormolják az önkívületig a buddhisták imamalmuk forgatása közben. Jelentése: ó, te lótuszba foglalt gyönyörűség. Ennek értelme az, hogy egész lényüket és lelkűket feloldják a vágytól, akarattól, tudattól és minden befolyástól mentes ürességben. 8 Úgy érzem, Baudelaire szelleme ott lebeg Ady és Tornai verse fölött egyaránt, dermesztőén illú- ziótlan felfogásával. 9 V. ö. József Attila Költőnk és Kora című versével: „Nem való ez, nem is álom, / úgy nevezik, szublimálom / ösztönöm..." Úgy érzékelem, hogy Tornai ezt a „pluszt", a költészetté szublimált filozófiát is érvényre juttatja itt is és más verseiben is. Ez persze József Attilára éppúgy érvényes, mint Adyra, Tornai második számú mesterére, Szabó Tőrincre, Weöresre vagy Nemes Nagyra - de Tornainál látom a versben legtöbbször a hol közvetlenül megszólaltatott, hol képekbe átültetett filozófiai gondolatot. Ez modern újítás, de kockázatos: előfordul, hogy verse ettől tételessé válik. 10 Ezeket a szavakat idézi József Attila csekély változtatással, Ady emlékezete című versének végső érveként. 11 Rilke: Szonettek Orpheuszhoz, Második rész, 6. szonett. Ugyanígy említhető Rilke Sírfeliratának Rózsaszimbóluma. 15
