Forrás, 2012 (44. évfolyam, 1-12. szám)
2012 / 10. szám - Bogáts Márta: Egy lány a széthasadt valóság határán : Julya Rabinowich Hasábfej (Spaltkopf) című regényéről
Az orosz gyökerek hátrahagyása és megtagadása ugyanis önvádhoz vezetett, annak ellenére, hogy Miskát gyermekként, a beleegyezése nélkül szakították ki természetes környezetéből és kényszerítették bele a nyugati életbe. A megbékélés azonban már nem lehetséges, hiszen túlságosan nagy a szakadék a hősnő jelene és múltja között. Az egykor elhagyott haza felkutatása során válik végérvényesen gyökértelenné és otthontalanná.12 Nyelvi pillanatfelvételek Rabinowich igazi nyelvzsonglőrként erőteljesen ritmizált, képekben gazdag nyelvet alkalmaz. Az események, akár a pillanatfelvételek, gyors tempóban követik egymást. Az egyes epizódok elrendezése nem az időbeli sorrendnek megfelelően történik, hanem a múlt emlékfoszlányai keverednek a jelen és a jövő történéseivel. Az egész regény egy törésekkel, ugrásokkal és visszaemlékezésekkel átszőtt kirakós, amelynek megoldása nem kis kihívás elé állítja az olvasót. Az egymást követő részek gyakran eltérő érzelmi hatást váltanak ki, hol megdöbbentenek és összezavarnak, hol megríkatnak, hol pedig megnevettetnek minket.13 Az írónőnek remek érzéke van ahhoz, hogyan kell a drámai jeleneteket egy csipet humorral megfűszerezni. így válik a nyelvi humor írói eszközzé, a kritika eszközévé, amely a kommunista múltú Oroszország és a nyugati világ fogyasztói társadalma ellen egyaránt irányul. Annak ellenére, hogy az események a linearitás elvének mellőzésével követik egymást, a regény szerkezete mégsem tekinthető önkényesnek. A tudatos szerkesztést kétségkívül alátámasztja a szereplők lelki válsága és testi „leépülése" (pl. elhízása) között húzódó párhuzam. Természetesen ide sorolandó maga a Spaltkopf figurája is, amely a múlt és a jelen közötti kapocsként olyan részleteket tár az olvasó elé, amelyek nélkül a történetet lehetetlen lenne megérteni. „A regény fontos tanúbizonysága annak, hogy Julya Rabinowich nemcsak egy új hazába, hanem az irodalomba is megérkezett."14 Ez azonban nem mondható el Miskáról, a regény szereplőjéről, akinek „eleve elrendelt" belső ziláltságát az emigráció csak tovább mélyíti. Lélekben meghasadva nem boldogul az életben, ellenszenvvel viseltet mások, de legfőképpen önmaga iránt. Az emigráció és a belőle fakadó gyökértelenség ugyanis elrabolta tőle annak a lehetőségét, hogy valaha valahol is otthon érezze magát. így egyre csak ingázik a széthasadt valóság határán. 12 Lásd Shchyhlevska, Natalia: „»Spaltkopf« als interkultureller Roman. Zur Neuauflage des Romans Spaltkopf von Julya Rabinowich". In: literaturkritik.de 10 (2011), http://www.literaturkritik. de/public/rezension. php?rez_id=15957, (2012.05.19.). 13 Lásd Andrea Tagschütz: „Julya Rabinowich: Spaltkopf". Im: Kultura-Extra, 2011.09.15., http:// www.kultura-extra.de/literatur/literatur/rezensionen/rezension_julya_rabinwich_spaltkopf.php, (2012.05.17.). 14 Shchyhlevska: „»Spaltkopf« als interkultureller Roman". 54