Forrás, 2012 (44. évfolyam, 1-12. szám)
2012 / 9. szám - SZÁZ ÉVE SZÜLETETT KÁLNOKY LÁSZLÓ - D. Magyari Imre: A magyarországi cigány irodalom (hiánya) a reprezentatív irodalomtörténetekben
A szimpla figyelmetlenséget, pláne a lekezelést vagy a rosszindulatot okokként említenünk indokolatlan és komolytalan lenne. Jelentős szerzők jelentős munkáiról van szó. Alapvetően két fő okot tételezhetünk fel - túl azon, hogy az egyes áttekintések megírása idején egyes cigány szerzők még nem, vagy csak alig váltak láthatóvá az irodalomban a hatvanas évek végén kezdődő irodalmi paradigmaváltást s a művek esztétikumának esetleges hiányosságait. A KIHAGYÁS OKAI 1.: A PARADIGMAVÁLTÁS ■ Az egyik ok tehát a magyar irodalomban az éppen az írott cigány irodalom kezdete, a Bari Károly, Lakatos Menyhért jelentkezése idején zajló paradigmaváltás, aminek kapcsán a Gintli-féle irodalomtörténetben Schein Gábor így ír (935. o.): „A közelmúlt irodalmát hajlamosak vagyunk olyképpen látni, hogy a 60-as évek végén, a 70-es évek elején komplex és mélyreható változás zajlott le a különféle szépirodalmi műfajokban", nemkülönben „a kritikai szemléletekben és nyelvekben", sőt „az olvasóközönség irodalmi tudatában, ízlésében is". A megfogalmazás („hajlamosak vagyunk") jelzi, hogy ez a látásmód mintha túlzottan leegyszerűsítő lenne. Valóban az. Épp ezért Schein higgadtan, s főleg jogosan figyelmeztet, hogy a „fordulat" és „váltás" metaforáival „nem árt óvatosan bánni", mert megvan bennük a leegyszerűsítés veszélye, az egyszerűsítés pedig „az irodalom széles területeit szorítja feledésbe". A változás ettől függetlenül kétségtelen, lényege, hogy a prózában és a költészetben új, „bonyolultabb poétikai formák" jelennek meg, amik mögött új gondolkodásmód rejlik. A 60-as évek legnépszerűbb prózai alkotásai, írói (Fejes Endre, Sánta Ferenc) szerint (942. o.) „a világ törések nélkül, közvetlenül és egyszerűen olvasható" - és így is írható le. (A kor népszerű és támogatott lektűrjeiben, Berkesi András és Szilvási Lajos ideológiai mázzal leöntött regényeiben ez az egyszerű olvashatóság és leírhatóság remekül tetten érhető, lévén világképük a bárgyúságig szimplifikált. Bár ez a lektűrök természetéhez tartozik: a manapság sikeres Vavyan Fable vagy Fejős Éva sem ír máshogy.) De már akkor - sőt korábban! - többen (Mándy, Mészöly, Ottlik, Örkény, Szentkuthy) szembenéztek azzal, hogy az írás nem a közvetítés, az ábrázolás problémában közege, hanem a nyelvi megértés ellenállásokkal megküzdeni kényszerülő helye, s korántsem biztos, hogy „végül is van megértés, hogy a nyelvben hozzáférhető a világ egésze" - a kétely pedig a fiatalabbaknál még inkább felerősödik, netán meggyőződéssé válik. „Az elbeszélés nehézségei" - ezt a címet adta Ottlik a köztes helyzetű, „normális" realista regényként is minden további nélkül olvasható Iskola a határon (1959) bevezető fejezetének. A nehézségek akár lehetetlenné is tehetik az elbeszélést. A cigány alkotók viszont - állapíthatjuk meg (lennénk hajlamosak megállapítani) - ebből a váltásból sokáig kimaradtak, nem érezték az elbeszélés, az elmondás nehézségeit, elsősorban azokhoz a régebbi formákhoz, a Grendel Lajos által is használt szóval régebbi paradigmákhoz kötődtek, amik most háttérbe szorultak, netán folytathatóságuk is kérdésessé vált. (Szándékosan használok többes számot. Bűnös leegyszerűsítés lenne azt mondani, hogy volt egy és csak egy paradigma, amit 1979 egy napján délelőtt tízkor, mikor kinyitottak a Termelési regényt árulni kezdő könyvesboltok, felváltott egy másik, és csupán az. A Nádas Péterről szóló fejezet első soraiban Schein Gábor is ezt írja [965. o.]: „Az újabb magyar prózairodalom jelentős alkotásai semmiképpen sem értelmezhetők egyazon poétikai paradigma változatainak. ...A »paradigmaváltás« fogalma ...a történeti elbeszélések funkcionális jellegére utal, amennyiben hatékonyan volt képes elhatárolni egymástól a mimetikus, világszerű elbeszélésmodelleket a nyitott jelentésrendszerű szövegszerűség poétikáitól, leíróereje azonban csekély. Az említett két poétikai ideáltípus ugyanis tisztán valójában szinte sohasem jelentkezik.") 97
