Forrás, 2012 (44. évfolyam, 1-12. szám)
2012 / 9. szám - SZÁZ ÉVE SZÜLETETT KÁLNOKY LÁSZLÓ - Lengyel András: "Európa utolsó nomádjai" : A cigány nép Tömörkény írásaiban
JEGYZET E dolgozat nem akarja rekapitulálni a magyarországi cigányság etnográfiájának irodalmát, „csak" Tömörkény István nézeteit tekinti át. Ezért az irodalomból csak az egykori - összegző - alapszövegre, A Pallas Nagy Lexikona ide vonatkozó szócikkére és összeállítására hivatkozunk (IV. kötet 361 skk.), ezt ugyanis Tömörkény - bizonyíthatóan - ismerte, s az ide vágó ismereteinek is szerves részét képezte. A mai irodalomból a legújabb, s alighanem leghitelesebb munka, amelyet mindenképpen meg kell említeni: Bari Károlynak A cigányokról című, önálló füzetként is kiadott magisztrális tanulmánya, amely az Amaro Drom 2009. decemberi számának melléklete. (Bari munkája irodalmat is ad, s archív képanyagával is, nyelvi jegyzetével is forrásértékű.) Az egykori hírlapi irodalom, amely mind a cigány nép integrációjának folyamatát, mind a róla szólók vélekedéseit jelentősen befolyásolta, igen kiterjedt - itt számbavétele lehetetlen is, fölösleges is. A Tömörkényről szóló irodalomból is csak két könyv megkerülhetetlen: Ortutay Gyula hajdani doktori disszertációja (1935), amely még ma is alapmű, s Kispéter András Tömörkény-monográfiája (1964), amely ugyan már megjelenésekor is megoldatlan problémákkal volt tele, ám máig ez a legrészletesebb áttekintése az életműnek. Meg kell említeni a Tömörkény István hatvannyolc levele című szövegközlést (Irodalom- és Művészettörténeti Tanulmányok 2. kötet, szerk. Lengyel András, Szeged, 1999. 99-140.) is, amely - egyebek közt - a Dankóval való barátság szempontjából is fontos. Tömörkény írásait kétféle szövegforrásból idézem. A kötetbe még fel nem vett írásokat a Szegedi Naplóból (megadva címűket és a megjelenési időpontokat): megjegyzendő, hogy ezeket a szövegeket kisebb helyesírási korszerűsítéssel adom. (Magánhangzók hosszúságának jelölése, a funkciótlan cz-s írásmód elhagyása stb.) A kötetben is olvasható írásokat a Czibor János-féle életműkiadásból idézem. Itt az idézett szöveg után, zárójelben, két - egymástól kettősponttal elválasztott - számsor mondja meg, az életműsorozat melyik kötetében, mely lapokon található meg a szóban forgó szöveg. De mivel a Czibor-féle kiadás nem ad kötetszámot, csak köteteimet, itt regisztrálnunk kell, melyik sorszám, melyik kötetre vonatkozik: 1. kötet: A tengeri város. Elbeszélések 1885-1896. Bp. 1956. 2. kötet: A Szent Mihály a jégben. Elbeszélések 1897-1900. Bp. 1957. 3. kötet: Új bor idején. Elbeszélések 1901-1904. Bp. 1958. 4. kötet: Hajnali sötétben. Elbeszélések 1905-1910. Bp. 1958. 5. kötet: Barlanglakok. Elbeszélések 1911-1913. Bp. 1959. 6. kötet: Öreg regruták. Elbeszélések 1914-1915. Bp. 1959. 7. kötet: A kraszniki csata. Elbeszélések 1916-1917. Bp. 1960. 8. kötet: Munkák és napok a Tisza partján. Cikkek, riportok, tanulmányok 1884—1916. Bp. 1963. E dolgozat hátterében természetesen jelen vannak Tömörkénnyel kapcsolatos korábbi írásaim tapasztalatai is, ezeket az írásokat itt fölsorolni azonban önmutogatás lenne. 80
