Forrás, 2011 (43. évfolyam, 1-12. szám)
2011 / 2. szám - HETVEN ÉVE SZÜLETETT GION NÁNDOR - Rex József: A Magyar-Jugoszláv Társaság története (1945. október - 1949 vége): Sajtó alá rendezte, a bevezetőt írta és jegyzetekkel ellátta A. Sajti Enikő
Az 1946-os esztendő Az MJT alakuló közgyűléséig, addigi és későbbi munkámhoz nagy segítséget nyújtott két „lerándulás" Belgrádba, ill. Jugóba. Még 1945. szeptember elején egy íródelegációval (Zilahy Lajos44, Sötér István45, Heltai Jenő46, Gergely Sándor47 és Várnai Zseni48) mint a külügy hivatalos kísérője voltam lent egy hétig. Ez alkalmat adott kapcsolatba lépni sok régi ismerőssel és baráttal, akik akkor komoly pozíciókban voltak, valamint összeismerkedni sok olyan személlyel, akik később jól jöttek nekem az MJT kiépítése érdekében. Ilyenek voltak pl. Jován Popovics49, magyarul beszélő vajdasági szerb író, a Szerbiai írószövetség elnöke, Veljko Petrovics50, nagy író és a Nemzeti Múzeum igazgatója, zombori, szintén magyarul tudó. Oszkár Davicsó51 költő, Mása Szelimovics, a Kulturális Titkárság külkapcsolatok osztályának vezetője, maga is ismert író, Vlado Velebit52 tábornok, külügyminiszter-helyettes, Pavle Beljanski53, külügyi protokollfőnök, zombori, magyarul jól beszélt, Deszanka Makszimovity54, szerb írónő stb., stb. Újvidéken megismertem a vajdasági magyarság új vezetőit, Kék Zsigmond55 lelkészt, Gál László56 költőt, Steiner Frigyes újságírót stb. Majd mikor MJT megalakulása után, mikor már (botcsinálta) főtitkár voltam, megint a Külügyminisztérium kiküldetésében, november hóban 3 hétig voltam Belgrádban, bőségesen kihasználva az alkalmat és időt intézni és rendezni sok MJT-vel kapcsolatos kérdést és ügyet. Meg kell említenem, hogy akkor még nem nagyon volt vonat, telefon, távíró, sok minden, ami normálisnak tűnik ma, és mindenki természetesnek veszi. Pl. akkor Budapestről Belgrádba és vissza a jugoszláv katonai misszió egyik ingatag teherautóján utaztam, vérfagyasztó hidegben és kényelmetlenségben. Belgrádban meg a nem fűtött Kaszinó Szállóban laktam, ahol reggelire csak popárá (kenyérleves) 44 Zilahy Lajos (1891-1974) író, publicista. 1945-től aktív poltikai szerepet vállalt, a Magyar-Szovjet Baráti Társaság első elnöke. 1948-ban az USA-ba emigrált. Jugoszláviában műveinek egy időben valóságos kultusza alakult ki. 45 Sőtér István (1913-1988) író, irodalomtörténész. Az ELTE tanszékvezető egyetemi tanára, majd rektora. Tanított a szegedi egyetemen is. 1956-ban oktatási miniszterhelyettes. 1957-1983-ig az MTA Irodalomtudományi Intézetének igazgatója. 46 Heltai Jenő (1871-1957) író, költő, újságíró. 47 Gergely Sándor (1896-1966) író, újságíró, lapszerkesztő. 1931-ben a Szovjetunióba emigrált. 1945-1951-ig a Magyar írószövetség elnöke. 48 Várnai Zseni (1890-1981) költő. 49 Jovan Popovic (1905-1952) szerb író, költő. 50 Veljko Petrovic (1884-1967) szerb költő, író. 51 Oskar Davico (1909-1989) szerb író, újságíró, lapszerkesztő. A partizánharcok résztvevője. 52 Vladimir Velebit (1907-2004) jugoszláv kommunista politikus, partizán, diplomata. 1945-ben külügyminiszter-helyettes, majd római és londoni követ. Magas rangú ENSZ-tisztviselő. 53 Pavle Beljanski (1892-1965) szerb jogász, diplomata, műgyűjtő. Gyűjteményét „a szerb népnek" ajándékozta, amely ma Újvidéken látható. 54 Desanka Maksimovic (1898-1993) szerb költő, tanár, irodalomtörténész, a Szerb Tudományos és Művészeti Akadémia tagja. 55 Kék Zsigmond (1907-1980) református lelkész, publicista, kisebbségi politikus. A Híd című vajdasági baloldali folyóirat főszerkesztője, majd a Magyar Szó főszerkesztője. 1948 után a hírhedt Goli ötökön (Kopár-sziget) lévő táborban öt évet töltött. A Magyar Szó nyelvi lektoraként, Kossá János néven kiemelkedő nyelvhelyességi tevékenységet végez. 56 Gál László (1912-1975) író, költő, az újvidéki Magyar Szó újságírója. 40
