Forrás, 2011 (43. évfolyam, 1-12. szám)

2011 / 7-8. szám - Havadi Gergő - Majtényi György: Haverok, buli, Politikai Bizottság: Vendéglátás, éjszakai élet és luxus a szocializmusban

ismét éjszakai szórakozóhelyként működött.9 Fokozatosan éledt újjá a vendéglátásban a fogyasztói igények szerint differenciáló szemlélet. A szocialista „vendéglátóipar" vezetői hamar belátták, hogy nem minden helyet ugyanaz a vendégkör látogat; ebből következően a kocsmák, bárok, kávéházak, éttermek küldetése sem ugyanaz.10 A fővárosban a minőségi kiszolgálást, az „elit" vendéglátást az '50-es évek közepétől újra megnyitó Múzeum, illetőleg az Astoria kávéház és a Gundel képviselte, amelyek formavilágukban őrizték a háború előtti hagyományokat. A legnívósabb vendéglőknek is kötelezően biztosítaniuk kellett üzemi étkezési lehetőséget, legalább kétfajta menüvel. A korabeli panaszokból kitűnik azonban: mindent megtettek annak érdekében, hogy ezt a szolgáltatást minél kevesebben vegyék igénybe.11

Kommunista gourmand-ok

„Amikor ott voltak a külföldi vendégek, vagy például megyei párttitkárok, akkor minden szordí- nóban [csöndesen] ment, a zene csak aláfestés volt. Am utána, ha magukra maradtak, volt, hogy a Dobi elvtárs - aki akkor az államelnök volt, négykézláb járt, annyira leitta magát”12 - emlékezik vissza egy pincér a szocializmuskori protokollrendezvények hangulatára.

A mindenkori eliteknek a társadalomtudósok hagyományosan nagy szerepet tulajdonítanak a társadalmi jelenségek alakításában. Ez a szerep azonban nem abból ered, hogy e csoport maga invenciózus, kifinomult vagy előkelő volna, hanem az elit uralmi helyzetéből következik, abból, hogy az anyagi javak, források jelentős része felett rendelkezik. Az uralkodó elitek saját(os) szokásaik, életvitelük kialakításával, kitüntetett helyzetükből adódóan, mintát mutathatnak a társadalom egészének. A társadalomtudósok különböző képeket vizionáltak arról, hogy az elit szokásai miképpen terjednek el a társadalomban. Többen e szokások áradásában a fel-, le- és kicsapó hullámok erejét vélték látni, amelyek fokozatosan simulnak el a víz felszínén, s válnak eggyé a környezetükkel, és eközben a partot is átalakítják. Gabriel Tarde úgy vélte, hogy a változások hullámai mindig az elitektől indulnak.13 Az úgynevezett leszivárgás tézis szerint - Georg Simmel például a divat jelenségeit elemezve láttatta így a társadalom működését - a felsőbb társadalmi csoportok, midőn új mintát alakítanak ki, a régit mintegy „leadják" az alsóbb „osztályoknak". Más szögből nézve a jelenséget, megfordul az ok-okozati viszony, hiszen ha más társadalmi csoportok is követni kezdik az elit szokásait, akkor az elit tagjai amiatt kényszerülnek a változtatásra, hogy ismét megkülönböztessék magukat a többségtől.14

A luxust szükségtelennek látjuk, de nem feltétlenül funkciótlan15, jóllehet kezdetben a legtöbben öncélú jelenségnek gondolták. Max Weber még úgy vélte, hogy a luxus elutasítása volt az egyik oka annak, hogy a kapitalizmus hajnalán gyarapodásnak indulhattak

9 Budán ekkor a Bagdadban, a Sanghaiban és a Zöldfa étteremben nyüott lehetőség esti mulatozásra. (Gundel - Harmath 1979: 48.) A negyvenes-ötvenes évek fordulóján a legnépszerűbb éjszakai kávéházak közé tartozott az Andrássy úti Savoy és az Abbázia. Erki 1996: 59.

10 Havadi 2006: 347.

11 Havadi 2006: 338-339.

12 Károvits Tamás-interjú (Havadi Gergő 2006-ban készítette). OHA 857. sz. 17-18.

13 Tarde 1903; Zsolt 2007: 11-14.

14 Simmel 1973: 476., 479.

15 Sombart 1998:30.

194