Forrás, 2011 (43. évfolyam, 1-12. szám)

2011 / 1. szám - Müller Rolf: Célkeresztben a Forrás: Kísérlet egy állambiztonsági történet rekonstrukciójára

múltban szervezett aláírási akció, melyen tiltakozás volt az ellen, hogy a Forrás egyik ez évi számából pengével kivágatták Csoóri Sándor egyik cikkét. Márkus Béla és Körmendi Lajos is aláírásával csatlakozott a tiltakozók »táborához«" - állt a napi jelentésben.37 A hónap végén Csongrádban részletes anyagot állítottak össze a fejleményekről: „Lezsák »akciójának« értelmiségi körökben történő kiszi­várgása hírére az alábbi megnyilvánulásokra került sor: [1.] Csoóri Sándor áprilisi lakiteleki látogatása alkalmával kijelentette: ha a cikk miatt Hatvani Dániellel vala­mi baj történik, kilép az írószövetségből. [2.] Lezsák Sándort Budapestről az ELTE bölcsészkaráról felkeresték a hallgatók és arról biztosították, akár röpcédulázni is hajlandók annak érdekében, hogy Lezsáknak a tiltakozás miatt ne legyen bántódása. [3.] Nevezettet április hónapban Lakiteleken megkereste az UPI Hírügynökségtől egy amerikai illetőségű személy, aki felajánlotta segítségét, s kérte a beadvány és az aláírások egy példányának átadását. Lezsák azonban azzal, hogy »ez a mi belső ügyünk«, nem adta ki az okmányokat."38 Időközben a III/III. Csoportfőnökség lehallgatói újabb információkkal szolgál­tak, miszerint „Lezsák Sándor és Csoóri Sándor bjizalmasj. nylomozás], alatt álló személyek azt tervezik, hogy ha a Forrás című lapban nem közölt cikkel kapcsolatos beadványukra nem kapnak érdemi választ, összehívják az aláírók kisebb csoportjait a teendők megbeszélése végett. Szerintük a Forrás ugyan »formailag« a pártbizottság alá tartozik, de az egész irodalom mindig oszthatatlan volt, ma sem tekinthető párt­ügynek. Lezsák Sándor ígéretet tett Csoórinak, hogy a legközelebbi lakiteleki, vagy FIJAK rendezvényükön a hogyan továbbról beszélgetést folytat a »társasággal«, melynek tagjai egyébként is szorosan együtt vannak. Szervezkedést nem csinálnak, de senki nem szólhat bele, hogy a »közösen gondolkodók« közül hol és kikkel tanács­kozik. "39 Az év végéhez közeledve a Budapesti Rendőr-főkapitányság Állambiztonsági Szerve „Huszti" fedőnevű titkos megbízottján (korban használatos rövidítése: tmb.) keresztül részletes ismeretek birtokába jutott Fiatal írók József Attila Köre október 30-31-i szentendrei találkozóján elhangzottakról, arról, hogy a résztve­vők közül többen nyíltan hangot adtak felháborodásuknak, és hogy a beadvány már a Szabad Európa Rádióhoz is eljutott.40 Az ügy határon túl nyúló szálairól megelőzőleg Bács-Kiskun megye elhárítói is meggyőződhettek. 1980 augusztusá­ban ún. társadalmi kapcsolatuk (nem beszervezett együttműködő) úti beszámo­37 ÁBTL 2.7.1 NOIJ Hajdú-Bihar-24. 1980. május 14. 38 ÁBTL 2.7.1 NOIJ Csongrád-31.1980. május 30. Lásd még a jelentésből készített központi összefog­lalót: Uo. Összefoglaló jelentések 125/3.1980. május 31. 39 ÁBTL 2.7.1 NOIJ III/III-82.1980. május 16. Lásd még a jelentésből készített központi összefoglalót: Uo. Összefoglaló jelentések, 112/8.1980. május 16. 40 ÁBTL 3.1.2 M-39271/3. 190-192. „Huszti" fedőnevű titkos megbizott jelentése a fiatal írók szent­endrei tanácskozásáról. 1980. november 5. Az elégedetlen hangokról, igaz jóval a történtek után, 1982 májusában informálta a második nyilvánosság olvasótáborát a Beszélő 3. száma: Tamás Gáspár Miklós: Eszmecsere és konzultáció a fiatal írók önállósodási törekvéseiről. Megjelent: Beszélő összkiadás 1981-1989. I. kötet (sajtó alá rendezte Havas Fanny). Budapest, AB-Beszélő Kiadó, 1992. 132-136. Lásd még Révész Sándor: Aczél és korunk. Budapest, Sík Kiadó, 1997. 278. 87

Next

/
Oldalképek
Tartalom