Forrás, 2011 (43. évfolyam, 1-12. szám)

2011 / 6. szám - SZÁZ ÉVE SZÜLETETT BIBÓ ISTVÁN - Kabán Annamária: Versépítő intertextualitás: József Attila-maszkok Kovács András Ferenc-költeményekben

Kábán Annamária

Versépítő intertextualitás

József Attila-maszkok Kovács András Ferenc- költeményekben*

„A vers egyetemes, nyelvhez kötött emberi megnyilatkozás, és mint ilyen, a nyelvi közösségek életében kitüntetett szerepet játszik. Éppen ezért állandó és változó sajátságainak a vizsgálata nem tekinthet el sem nyelvi meghatározottságától, sem pedig az adott nyelvhasználói közösségben betöltött szerepétől.

[...] A magyar nyelv lehetőségeit érvényesítő versformák folyamatként felfogható állandóságát [...] a változások kétirányúsága biztosítja. Az állandóság és változás egyidejűségében pedig az egység sokféleségét érzékelhetjük. Ha tehát érvényes »Nyelvében él...« kezdetű szólásunk, nem vitatható el a szólás »Versében él...« kezdetű változatának igazságtartalma sem."

(Mózes Huba: A kötöttség körei)

1. Az intertextualitás - különösen a modem és posztmodem alkotásokban - fontos szövegalakító szerepet tölt be. Azáltal, hogy a művek egy, vagy akár több szövegre játszanak rá, azokból vesznek át rövidebb-hosszabb szövegrészeket, akár egész versszerkezetet meghatározó szövegépítő formát, nyitottá válnak az irodalmi hagyomány beszédmódjára, lehetőséget teremtve különböző szövegek és formák együttolvasására. Az intertextualitás ily módon a dinamikus jelentésképzés meghatározójává válik.

Az alábbiakban Kovács András Ferenc-költemények intertextualitását fogom vallatóra.1

2. Kovács András Ferenc több verse József Attila-költeményre/költeményekre játszik rá, azokból vesz át, hasonít magáévá hosszabb-rövidebb szövegrészeket. Egyik legismertebb ilyen költeménye a Bírálóimhoz. Születésnapomra. Plágium! című, amelynek hármas címe jelzi, hogy nem egyszerű születésnapi köszöntőnek szánja, hanem bírálóihoz intézi védőbeszédül, mellesleg saját születésnapja alkalmával, és ő maga nevezi művét plágiumnak, mintegy átvállalva a róla szóló ítélet megfogalmazását. A vers második címeleme - Születésnapomra - József Attila jól ismert költeményének nemcsak a címét idézi, de átveszi a versformát is, amelyet József Attila maga is talán egy francia költőelődtől kölcsönöz.2

* Mózes Huba 70. születésnapjára.

1 Kulcsár Szabó Ernő szerint „kortárs költőink közül egyetlen egyet sem tudnánk megnevezni, aki a [...] magyar (és európai) versformák olyan gazdagságát állította volna a közlés szolgálatába, mint éppen Kovács András Ferenc". (Kulcsár Szabó 1994:170-71.)

2 Tverdota György József Attila Születésnapomra című versének elemzésében hivatkozik Szabolcsi Miklós azon megállapítására, miszerint a vers közvetlen előzménye Jean Richepin Koldusének című kötetének Chanson des Cloches de Baptéme című verse lenne. Emellett Tverdota a József Attila-vers egész sor más intertextuális utalására is kitér. (Tverdota 2005: 314.)

88