Forrás, 2011 (43. évfolyam, 1-12. szám)
2011 / 6. szám - SZÁZ ÉVE SZÜLETETT BIBÓ ISTVÁN - Balog Iván: "Békecsinálók könyve": Fasizmus és antiszemitizmus - mint hisztéria
Balog Iván „Békecsinálók könyve" Fasizmus és antiszemitizmus - mint hisztéria i. Bibó életművének nagy részében megoldhatatlannak tűnő társadalmi konfliktusokkal foglalkozott. Ezek között egyaránt vannak politikai, világnézeti és kulturális jellegűek. Egyes konfliktusokból háború, polgárháború, forradalom vagy ellenforradalom lesz, másokból „csak" terméketlen viták, amelyeket kölcsönösen monologikus kommunikáció jellemez. A bibói konfliktuselemzések közös sajátsága, hogy két, egymással ellentétes kulcsfogalom köré szerveződnek. Mindkettő társadalomelméleti alapokra nyúlik vissza, vannak társadalomtörténeti jelentésrétegei is, de mindenekelőtt társadalomlélektani kategória. E két fogalom: a politikai egyensúly és a politikai hisztéria. Bibó fasizmusról és antiszemitizmusról szóló műveinek megértésénél alapvetően fontos, hogy ezeket politikai hisztériaelemzésekként értelmezzük.1 A bibói oeuvre „őstojása"2 ezért a Békecsinálók könyve3 című monumentális munka, amely 1942-44 között született, és ezen belül is kiemelten a Német hisztéria, amely kötetünkben is olvasható. Mielőtt azonban tisztáznánk a hisztéria mibenlétét, előbb azt kell világosan látnunk, hogy Bibó felfogásában mit jelent a politikai egyensúly. Bibó meggyőződése az volt, hogy minden konfliktus mögött szembenálló értékrendek húzódnak meg, amelyek azonban mindig visszavezethetők egymásra. Az eredmény: a konfliktusok megszüntetése helyett racionalizálásuk, keretek közé terelésük, vagyis eljárássá átalakításuk. Az eljárások a hatalom civilizálását, humanizálását idézik elő azzal, hogy a hatalmi erőviszonyok ténykérdését értékszempontokkal kötik össze, azaz: legitimálják. Bibó számára ebből a szempontból az eszmény a kölcsönös szolgáltatások társadalma4 volt. Felfogása szerint ehhez az ideálhoz a legközelebb a hűbériség, valamint a hűbéri „előtörténettel" rendelkező modem nyugati társadalmak állnak. Úgy vélte, ezek őriztek meg a legtöbbet a hatalmon levőket is kötelező, valóban kölcsönös szolgáltatások rendszeréből, a hatalomkoncentrációhoz vezető rendi, majd osztályszerveződés helyett. A fasizmusról a szegedi egyetemen tartott előadásaiban rámutatott: nem véletlen, hogy pontosan ezekben a társadalmakban nem volt képes uralomra jutni a fasizmus. Bibó ezekben az országokban 1 Erről 1. Balog 2004a. 2 A hasonlat forrása: Szilágyi 1999. 3 A hatalmas tanulmányt Az európai egyensúlyról és békéről címmel 1. Bibó 1986a: 295-637. 4 Bibó 1986c: 5-125. 56
