Forrás, 2011 (43. évfolyam, 1-12. szám)
2011 / 6. szám - SZÁZ ÉVE SZÜLETETT BIBÓ ISTVÁN - "Az is csinál valamit, aki valami komolyat ír": Beszélgetés ifj. Bibó Istvánnal - az interjút készítette Ménesi Gábor
csolat, mert Amerikában kikötött egykori professzorával az ember nem levelezhetett a Rákosi-korszakban, különösen nem olyan témákról, amelyekről feltehetően apám és Horváth írt volna. Apámnak egyébként ilyen jellegű levelezése nem maradt meg, valószínűleg nem is volt, hiszen akkoriban meg sem kapta volna a címzett. 1964-ben, amikor egészen váratlanul bekövetkezett az enyhülés, és adtak útlevelet, engem és egy unokatestvéremet meghívott Ravasz nagyapám egyik régi tisztelője Olaszországba. Akkor apám leírt nekem egy angol szöveget, amit fejben megtanultam és „elvittem" Torinóba, ott leírtam és feladtam Londonba Balogh Tamás közgazdász professzornak, akit apám fiatalkorából ismert, és aki akkor már Erzsébet királynő tanácsadója volt. A levél arról szólt, hogy miért nem tud kiutazni Londonba, Balogh ugyanis üzent neki, hogy szívesen látná Angliában egy előadókörúton. Naivan azt képzelte, hogy a frissen szabadult ellenforradalmárt ki fogják engedni. Hát így festett akkor a külföldi levelezés.- Említettük Trianon hatását édesapja eszmélkedésében, szellemi tájékozódásában, és azt is, milyen tudományterületek érdekelték. De mi az, ami a politika felé terelte?- O azt képzelte, hogy valamilyen egyetemi tanári karriert fut be, és így tud hozzászólni a politikához. Nem volt forradalmár alkat, nem akarta mindenáron csinálni a politikát, pláne nem úgy, ahogy Lenin vagy a többi forradalmár csinálta. Erősen inspirálta Erdei Ferenc, aki nagyon sokat beszélt neki a parasztnyomorról, és ugyancsak hatott rá Reitzer Béla, aki folyamatosan szállította nekik az olvasnivalót, elsősorban az angol, német és francia irodalmat. Erdeire azonban rendkívül nagy hatást tett Lenin, és tagja lett a kommunista pártnak. Ezzel takaréklángra állítódott barátságuk, amelyet 1945 után már közös politikai elképzelések nem inspiráltak. Emlékszem, egy évben egyszer meg voltunk híva Erdeiékhez, kaptunk egy kedves vacsorát, beszélgettek az egészségükről, a gyermekekről, de más témájuk nem akadt. Apám keserűen mondogatta: „Azt hittem, az Erdei Feri azért lett belügyminiszter, hogy a közös területrendezési tervünket megvalósíthassuk." A mondat ott folytatódhatott, hogy azért lett, mert azonosult a kommunistákkal, azok pedig nem akartak egy közvetlen moszkovita kommunistával bevonulni a belügybe, viszont kézben akarták tartani a tárcát, s erre Erdei alkalmasnak bizonyult.- A fordulat éve után édesapját félreállították, s az Egyetemi Könyvtárban dolgozott. Tulajdonképpen mi volt ennek az oka?- Több minden. O nem követett el semmit, kisebb-nagyobb átszervezések érintették. Megszüntették ügyvezető igazgatóhelyettesi posztját a Keleteurópai Intézetnél, az Akadémián pedig visszaminősítették tanácskozó taggá, ami annyit jelentett, hogy az üléseken részt vehetett, de nem szavazhatott, és semmiféle juttatást nem kapott. A szegedi egyetemen egy másik tanszéket ajánlottak föl neki, a munkajogit, ezt azonban nem vállalta el. Csak az maradhatott a tanszéken, aki marxista szellemben tanított, apámról azonban lehetett tudni, hogy sohasem lesz marxista. Talán nem tekintették ellenségnek, de jobbnak látták, ha félreállítják. így került az egyetemi tanári fizetése feléért a könyvtárba, amit ő mindenfajta sértettség nélkül fogadott, mert ott olvashatott. Nem tudtunk arról, 46
