Forrás, 2011 (43. évfolyam, 1-12. szám)
2011 / 5. szám - Varga Ferenc: "Gyermekek - a Világmindenség megmentői": Andrej Platonov prózájáról
Vasbanya című elbeszélésben a platonovi gyermekkoncepció eljut legteljesebb formájához, melyben a gyermek a Halált legyőző hőssé válik, miközben megőrzi saját létének lényegét: gyermekiségét. Holdbomba A Holdbomba című elbeszélés5 sokszor érthetetlennek és megmagyarázhatatlannak tűnő gondolat- és motívumrendszerében egy négy és fél éves kisfiú testesíti meg a Gyermeket. A műben felvetett számos kérdés közül az egyik legfontosabb a „lét", „létezés" és „élet" fogalmainak platonovi magyarázata, mely leginkább a főhős, Peter Kreutzkopf életén keresztül szemléltethető. Kreutzkopf mérnök neve beszélő név, ('Kreutz' - kereszt, 'Kopf' - fej), mely egyértelműen egy sajátos Golgotára utal, egy olyan életútra, melynek szenvedéstörténete fontos stációkból áll össze. Kreutzkopf olyan tudós és feltaláló, akinek célja az emberiség „megváltása", az emberek életének jobbá tétele, a tudomány segítségével, a természet törvényeinek áthágásával. Céljai megvalósításának eszköze a „holdbomba", mely mind konkrét, mind metaforikus értelemben Platonov kozmikus elképzeléseit jeleníti meg. Ezek szerint meg kell alkotni az emberiség új otthonát, túllépve a földi korlátokon, a fizikai és szellemi határok kitágításával ki kell lépni a kozmoszba, ami egyúttal a lét egy másik dimenzióját is reprezentálja. Az elbeszélésben Kreutzkopf „két élete" fut egymás mellett, melyek közül az egyik a személyes érzelmeket, a személyiségét és jellemének változását jeleníti meg, a másik pedig a holdbomba megépítésének folyamatát. Az utóbbi sokkal teljesebb történetet vázol, hiszen egy tervtől eljutunk a megvalósításig, a holdbomba kilövéséig, míg ugyanez Kreutzkopf személyes életéről nem mondható el. A három fogalom közül az „életet" Kreutzkopf egész, általunk megismert életéhez, sorsához lehet kapcsolni; a „létezést", mely leginkább földhöz kötött, a „holdbomba" megépítéséhez és az azt kísérő tragédiákhoz; a legmagasabb szintű kategóriát, a „létet" a megváltás keresése, a főhős lelki-szellemi változásai és a bizonytalan végkifejletben rejlő lehetőségei töltik ki. E három kategória azonban élesen nem különíthető el egymástól, maga a lét az, mely a másik kettőt szervezi, magába foglalja. Minden, ami a főhőssel történik, ok-okozati összefüggésben áll, minden valaminek a része, egy közös végcélt szolgál, ami nem más, mint a kiút megtalálása, a saját individualitásába zárt ember „kiszabadulása", önmagára találása a lét egészének rendjében. Féktelenség - magány - a szeretet és megértés hiánya. Ebből a három elemből tevődik össze a kreutzkopfi személyiség. A platonovi világ talán legfontosabb problémája a szeretni tudás képessége, mely az író szerint minden ember sajátja születésétől fogva, egy olyan „gyenge erő", mely csak arra vár, hogy felerősítsék. Kreutzkopf is vágyik arra, hogy szeressék, miközben kiderül, hogy sohasem szerették, s ő maga sem tudott szeretni. Goga, egy alig négyéves, szőke kisfiú Kreutzkopf féktelen száguldásának első áldozata. A főhős az egész elbeszélés során a saját individuális létének határait feszegeti, és nem tudja kordában tartani azokat az erőket, melyek túlburjánzanak benne: „Kreutzkopf száznegyvenhárom kilométerig fokozta a sebességet (...), kikapcsolta a kuplungot, s akkor a kocsitól egy méternyire göndör gyermekfej villant eléje. (...) Sűrű vér öntötte el a kis inget, az épségben maradt két szemét félig fedték a hosszú pillák, éles vonalú, duzzadt piros ajka most már soha ki nem nyílik."(...) „Kreutzkopf vizet eresztett a hűtőből, és lemosta 5 Andrej Platonov: Holdbomba. Andrej Platonov: Nagy feszültség. Magvető, Bp., 1969. 409-433. (Ford. Csalié Jenő) 103
