Forrás, 2011 (43. évfolyam, 1-12. szám)
2011 / 5. szám - Petőcz András: Kassák és Vas István: avagy a korszerűtlenné lett mester
hogy az avantgárd mint lehetőség ott van, de valójában éppen a „visszahatás-ellenhatás" következtében, nyilvánvalóan választhatatlan alternatíva.7 A korszak vizsgálata kapcsán, illetve a „tanítványok" és a fiatal nemzedék avantgárdhoz, vagy Kassákhoz való viszonyát jól jellemezve jegyzi meg Tverdota György, hogy mind József Attila, mind Illyés Gyula „a költői konvencióknak Kassák által kezdeményezett gyökeres reformját tették semmissé a maguk pályáján, s kétségbe vonták az avantgárd totális hagyománytagadásának létjogosultságát. Vas István pontosan leírja azt a romboló hatást, amelyet őrá, az ifjú Munka-körösre, és az ő Kassák-követő ízlésére a Nehéz föld kötet és Illyés ezután következő költői gyakorlata tett. Illyés »bűnét«, hogy »rossz« példát mutatott a népi hagyomány költői kiaknázására, továbbiakkal tetézte: fölvette a kapcsolatot azokkal az illegális körökkel, amelyek Kassákot dühödten támadták, majd jó viszonyt alakított ki az Osvát nélküli Nyugattal és azzal a Babits Mihállyal, aki a Halálfiairól írott Kassák-kritika publikálása ellen tiltakozandó ki akart lépni a Nyugat szerkesztőségéből. József Attila (...) kritikájában a direkt politikai támadáson túl a Kassák- versek belső koherenciájának gyengeségét veszi célba".8 Mindebből látható, hogy a meghatározó egyéniségek számára az avantgárd ekkor már nem követendő minta. Mint Kenyeres Zoltán A Nyugat és kora című tanulmányában megfogalmazza, „a Nyugatkorszak egyik legfontosabb eszmetörténeti sajátosságának mutatkozik az a már kifejezett tudatosság, ahogy az emberi méltóság kanti eszméje tételesen és ars poetica-szerűen megjelent benne. (...) Nem azonnal következett ez be a folyóirat megszerveződése után, hanem abban a belső folyóirat-periódusban jelent meg, amelyben már teljesen kiformálódott arculata. Ez pedig az első világháború alatt történt, mélyen összekapcsolódva a tragikus világégés és az addig nem tapasztalt embertelenség döbbenetével. A Nyugat nem volt politizáló folyóirat, (...) csak 1916-ban, a megfelelő kaució letétele után kapott jogot politikai jellegű írások közlésére. Amit azonban máig 'nyugatosságnak' nevez a literátus köztudat, az 1916 után sem politikum volt, hanem etikum: magatartás, erkölcsi humanizmus. S ez áthatotta munkatársi gárdáját akkor is, ha közleményeiket más fórumokon bocsátották közre."9 Mindez, jegyzi meg Kenyeres az említett tanulmányában, természetessé tette az idegenkedést mindenféle szélsőséges eszmével szemben, és itt nem csak politikai, de akár esztétikai szélsőséget is kell értenünk.10 11 12 „Babits (...) mindvégig rendíthetetlenül ragaszkodott az emberi méltóság humanista fogalmához. Egyenesen következett ebből a magatartásból sajátos katolicizmusának megformálódása a 20-as évek első felében, a Sziget és tenger előszava. Egyenesen következett később az új militarizmus és az embereket kizáró és megalázó nacionalizmus elutasítása, egyenesen következtek vitái a szellemi életben is fel-feltörő szélsőséges és tévesztett eszmékkel"u- írja Kenyeres Zoltán. Majdnem egy évszázad távlatából visszatekintve, és a modernizmus sajátosságait vizsgálva, egyet kell értenünk Hegyi Loránddal, aki Avantgarde és transzavantgarde című művében úgy fogalmaz, hogy az 1970-es évek végén, 1980-as évek elején bekövetkezett változások a művészet életében azzal a tanulsággal szolgáltak, hogy kimondhatjuk: „a nézet (...), miszerint a modern művészet egyfajta egyenes vonalú, lépésről lépésre logikusan fejlődő, önmagát tisztító, nemesítő, célirányosan előrehaladó és szükségszerű folyamat, többé nem állja meg a helyét"}2 Ennek alapján világos, hogy a modem művészet történetében „különféle korszakokat vagy történeti 7 Vö.: Ferencz Győző: Radnóti Miklós élete és költészete, Bp., Osiris, 2005. 8 Tverdota György: Kassák avantgárdja, a harmincas évekből visszatekintve, http://www.epa.oszk. hu/00000/00002/00042/tverdota.html 9 Kenyeres Zoltán: A Nyugat és kora, http://www.btk.elte.hu/celia/ja/n3mg_l_6.htm 10 Vö.: Kenyeres Zoltán: Etika és esztétizmus, Anonymus Kiadó, 2001. 11 Kenyeres: A Nyugat és kora, http://www.btk.elte.hu/celia/ja/n3mg_l_6.htm 12 Hegyi, i. m. 8. 97
