Forrás, 2011 (43. évfolyam, 1-12. szám)

2011 / 5. szám - Szabó L. Imre: Móra regénye a regényről

csak kivétel, hiszen Móra regényében általában a tárgyregény utánozza a keretregény történetét, hiszen Varga Márton regényének modellje egy a keretregény „valóságában" történt esemény, a festő halála.

A valóság és a regény világa közötti különbséget Móra regényében a keretregény és a tárgyregény világleírásainak különbözősége jelzi. A keretregény világát Móra igyekszik életszerűen ábrázolni. Varga Márton regényének regényességét pedig a keretregény valóságával való kontrasztja érzékelteti. Legalábbis az alapján, amit Varga Márton készülő regényéről megtudunk, azt feltételezhetjük, hogy hősünk egy divatos romantikus kalandregény formájában kívánja megírni a festő halálát. Regénye jellemzői azonban a keretregény szintjén neki mint szereplőnek a jellemzéseként jelennek meg. így a tárgyregény, annak ellenére, hogy önmagában véve nem tekinthető a valóság hiteles megjelenítésének, azáltal, hogy a keretregény világában alkotójához rendelve jelenik meg, annak szintjén már valóságábrázoló szerepet kap. Ugyanez igaz a regény más szereplőire nézve is. így a paraszti szereplők az általuk előadott hiedelmek és legendák révén válnak a regény hiteles alakjaivá.

Olyannyira megszokott, hogy a szereplők megnyilatkozásai összhangban vannak a szereplők vonásaival, hogy az olvasók hajlamosak a regények szerzőit regényeik alapján elképzelni. Ennek fő támpontja a regény narrátora, akit óhatatlanul is a regény írójával azonosítanak. Móra regényében az azonosítás még kézenfekvőbbnek tűnhet, hiszen itt a keretregény főhőse nemcsak annak elbeszélője, de egyben azt is tudjuk róla, hogy ő egy író. Ehhez járul még Móra és Varga egyes vonásainak az egyezése, mint például a régészeti szaktudásé. A Négy apának egy leánya azonban különbségek megfigyelésére is alkalmat ad, hiszen összehasonlítható az általunk olvasott Móra regény az annak részét képező tárgy regénnyel. Móra regénye a keretregénynek azzal a helyzeti előnyével bír, hogy annak története teljesen kidolgozott, míg Varga regényének történetét csak vázlatosan ismerjük. Ugyanakkor az is világos, hogy az utóbbi alakjában Móra sokkal inkább a legegyszerűbb szerkezetű romantikus tucatregényeket ábrázolja, mint saját regényét, melyet azoktól önmagában már a regény ábrázolása a regényben is megkülönböztet.

Abból adódóan, hogy a Négy apának egy leánya ban két regény van jelen, annak főhőse is kétféleképp jelenik meg. Egyaránt kapcsolódik a keretregényhez és a tárgyregényhez is. A keretregény történetének a szereplője, a tárgyregény történetének pedig az írója. így voltaképpen két világhoz is tartozik, s bizonyos értelemben kettős életet él. Ezt a kettősséget jól mutatja, hogy Varga Márton a regény kerettörténete szerint régésznek adja ki magát a történet szereplői számára, noha valójában számára a régészkedés csak az írói munkáját álcázó alibi. Bár később néhány ismerőse számára kiderül, hogy hősünk elsősorban író, de ez sem szünteti meg azt a kettősségét, hogy ő a történés résztvevőit egy személyben látja íróként és saját élettörténete résztvevőiként is. S amennyiben az író a kerettörténet alapján írja regényét, elmondható róla, hogy az ő személye, s még inkább elméje az, ami a keretregény és a tárgyregény világait összekapcsolja. Ezért az írónak mint írónak az ábrázolásában a legfontosabb épp annak az alkotómunkának a bemutatása, ahogyan a kerettörténet világának anyagából megteremti a tárgyregény világát. Ennek bemutatása meghatározza azt, ahogyan Móra regénye főhősét ábrázolja.

Az írói munka bemutatásának eszköze, hogy Móra annak a történetnek a világában szerepelteti regénye főhősét, amiről az a tárgyregényét írja. Az írót ezáltal nemcsak egy történet szereplőjeként mutatja be, hanem egyúttal egy olyan történet szereplőjeként is, amit ő íróként leír. Ezzel Móra regénye azt az anyagot is láthatóvá teszi, amiből az író dolgozik. így Móra regény-regénye, szemben a szokásos regénytörténetekkel, egy regényt a keretregény főhőseként szereplő író által megélt tapasztalatok összefüggésében mutat be. Ez a legfontosabb vonás, amely Móra regényét a szokásos regényektől megkülön64