Forrás, 2011 (43. évfolyam, 1-12. szám)
2011 / 5. szám - Szabó L. Imre: Móra regénye a regényről
Szabó L. Imre Móra regénye a regényről1 i. Móra Ferenc legeredetibb regénytémája maga az írói alkotás. Ez a téma határozza meg első regénye szerkezetét, amely először A festő halála, majd pedig Négy apának egy leánya címmel jelent meg. Az ezt követően íródott Hannibál feltámasztása középpontjában szintén egy mű és annak alkotója áll. Nem lényegtelen eltérés viszont, hogy míg a Négy apának egy leánya egy regény előéletéről szól, azaz arról, hogy hogyan íródik meg A festő halála című regény, addig a Hannibál feltámasztása elsősorban egy elkészült értekezés utóéletét mutatja be. Az előbbi regény tartalmát tekintve egy szerelmi és gyilkossági történet, az utóbbi pedig egy politikai-társadalmi tragikomédia. Témánk szempontjából viszont az a lényeges, hogy mindkét regény cselekménye egy mű történetéhez kapcsolódik, s mindkettő „regény a regényben" szerkezetű. Egy regényt akkor tekintünk „regény a regényben" szerkezetűnek, ha cselekményének részét képezi egy másik regény. Ebben az esetben megkülönböztethető az a regény, amelynek keretében a regény cselekménye játszódik, attól a regénytől, amelyre a regény cselekvései irányulnak.2 Az előbbit „keretregény"-nek nevezzük, az utóbbit pedig „tárgyre- gény"-nek. A „keretregény" elnevezéssel a regény cselekményét jelöljük. A „tárgyregény" kifejezéssel pedig azt a regényt, amely a keretregény történetét meghatározó cselekvések tárgyát képezi, s amelynek történetéről azok keretében a keretregény elbeszélője beszámol. Ilyen szerkezetű Móra első regénye, a Négy apának egy leánya is. Ebben a regényben a keretregény és a tárgyregény különbségét világosan jelzik különböző címeik. A Négy apának egy leánya cím a keretregény történetére utal. Az a regény pedig, amelynek megszületését a keretregény elbeszélője annak keretében elmondja, A festő halála címet viseli. Első megjelenésekor (1922) még a Négy apának egy leánya is ezt a címet viselte, de Móra a regény harmadik kiadásakor (1930) megváltoztatta annak címét kiadója kérésére.3 Ez a címazonosság azzal magyarázható, hogy mind a keretregény, mind a tárgyregény ugyanahhoz az eseményhez kapcsolódik: a festő halálához, akit tisztázatlan körülmények között meggyilkoltak. A keretregény szintjén ez az esemény olyan valós történésként jelenik meg, amelyről annak főhőse, Varga Márton adatokat gyűjt. A tárgyregény viszonya ehhez az eseményhez annyiban más, hogy az annak pusztán irodalmi, nem pedig tényfeltáró feldolgozása kíván lenni. Ebben az esetben természetesen a „valóság" relatíve értendő: a tárgyregény történetének valós alapját a keretregény világa határozza meg, amely önma1 Köszönetét mondok a Kiskunfélegyházi Irodalmi Alapítványnak, hogy Móra Ferenc születésének 130. évfordulójához kapcsolódó pályázatával az itt olvasható tanulmány megszületését elősegítette és elismerésben részesítette. Köszönettel tartozom továbbá Mester Bélának a tanulmány szövegéhez fűzött értékes észrevételeiért. 2 A műalkotások keretének vizsgálatához lásd Borisz Uszpenszkij: A kompozíció poétikája (ford. Molnár István), 225-264. 3 Vö. Péter László: A festő halála avagy Négy apának egy leánya. In: Péter László: Móra műhelyében, 68-71. 62
