Forrás, 2011 (43. évfolyam, 1-12. szám)
2011 / 2. szám - HETVEN ÉVE SZÜLETETT GION NÁNDOR - Szerdahelyi Zoltán: Beszélgetések Hajnóczy Péterről Balázs Józseffel
Szóval, én akkor ezzel elgyötrődtem egy darabig, teltek a hónapok, úgy két év is. Már kezdtem lemondani róla, de azért még odaadtam Bella Istvánnak, kollégámnak az üzemi lapnál. Aki végre elolvasta, tetszett neki, és javasolta, hogy küldjük el a Fórrá shoz, Raffai Saroltának. Ő azonnal válaszolt, azzal, hogy ezt a következő számban leközlik. így is lett, mellékelnem kellett az egyoldalas életrajzomat is.3 Emellett még elvittem a kéziratot a Magvető Kiadóhoz, hogy könyv formában is megjelenhessen. Tőlük hat hónap múlva kaptam választ azzal, hogy jó-jó a regény, a cigánytéma is, de ez a kiadó nem foglalkozik ilyennel. Közben az idő múlott, a megírástól számítva már három év is eltelt. Ismét csak Bella István ajánlotta a másik kiadót, a Szépirodalmit, amelyikkel szerencsém is lett: két nap múlva küldték a táviratot, hogy menjek be szerződéskötésre.- Ez azt jelenti, hogy az 1973-ban elkészült Koportosf 1976-ban sikerült könyv formában megjelentetni?- Igen, és végig idegesített, mert azt is gondoltam, hogy nyilván rossz az írás. Amikor aztán végül megjelent, már szinte én is elcsodálkoztam: „Jé, ez tetszik az embereknek?!" Nem számítottam erre három év hányattatás után. Örültem, hogy megjelent, és hogy kaptam érte kilencezer forint honoráriumot. Boldog voltam!- A kiadástörténetet tovább bonyolítja, hogy míg a Koportos megjelentetése körül zajlottak az események, Ön csendesen tovább dolgozott, és tető alá hozott még két regényt, a Magyarok és a Fábián Bálint találkozása Istennel címűt. Ráadásul, úgy tűnik, első műve jelentőségét a korabeli kritika - sőt, a kiadók is - csak késve, másodiknak elkészült kötete, a Magyarok sikere után ismerte fel. Fel tudná idézni ennek a zsúfolt korszaknak a történéseit?- Igen, ha meggondolom, a Magyarok még előbb megjelent, mint a Koportos, holott ezt jóval korábban írtam. Az történt, hogy amíg ennek a kiadatásával foglalkoztam, megírtam a másik két könyvet. Ezért jelenhettek meg ezek ilyen összevissza és gyorsan. A Magvető igazgatója ugyanis behívott, hogy kérjen tőlem egy másik kéziratot, mert eljutott hozzá, hogy a Koportost a kollégái hogyan adták vissza. Mivel közben dolgoztam, és volt új kéziratom, tudtam adni neki. Ezek terjedelmileg csupán 130-150 flekkes kéziratok voltak, nem nagyregények, így el is készülhettem velük. Fél évig, egy évig írtam őket, elbeszélésnek vagy kisregénynek. Zsebben elfértek, amikor megjelentek. A megírás időpontját tekintve a Koportos az első, a Magyarok a második, a Fábián Bálint találkozása Istennel a harmadik. A megjelenés sorrendje szerint viszont előbb jött ki a Magyarok, 1975-ben, míg a másik kettő a rákövetkező évben.- A születések közelisége miatt sem véletlen talán, hogy e három regény tematikája meglehetősen hasonlít egymásra. Annyi különbséggel, hogy míg a Koportosb«« a létproblémák még az egyén szintjén jelennek meg, addig a Magyarok ban az emberi életsorsok már a nemzet, a magyarság lehetőségeire utalnak a történelem viharai között, a Fábián Bálintról szóló történetben pedig mindezek mellett hangsúlyozódik a transzcendenshez, Istenhez kötő viszony is.- A Magyarok esetében még inkább meghatározó az életrajzi háttér, mint a Koportos- nál, hiszen abban nőttem fel, hogy anyám többedszerre és újra meg újra elmesélte, hogy ő meg apám fiatalon kint dolgoztak Németországban, vendégmunkásként. Bár mindez a második világháború első éveiben történt, ők még jóval később is mindig erről beszéltek. Kisgyerekként azt sem értettem például, hogy miért viseltetik anyám akkora szeretettel egy hozzá hasonló parasztasszony iránt a faluból - míg ki nem derült, hogy együtt dolgozott vele Németországban. 82
