Forrás, 2011 (43. évfolyam, 1-12. szám)
2011 / 2. szám - HETVEN ÉVE SZÜLETETT GION NÁNDOR - Rex József: A Magyar-Jugoszláv Társaság története (1945. október - 1949 vége): Sajtó alá rendezte, a bevezetőt írta és jegyzetekkel ellátta A. Sajti Enikő
a Madách Színházban „ünnepelte" az MJT, de a szónok Brankov Lázár volt, aki átállt a Kominform mellé, és a hivatalos vonalat fújta. A ház teli volt, de sok kivezényelt ifivel és munkással, az MJT üzemi szervezeteiből. A Déli Csillag, azt hiszem 1948. decemberi115 számával megszüntette a megjelenését, de az MJT heti, havi közleményekkel a sajtónak hírt adott fordított működéséről. Ez így folyt egészen 1949 májusáig, mikor is megszűnt annak lehetősége, hogy közvetlen közelből figyeljem az MJT működését. 1949. május 19-ről 20-ára virradó éjjelen fél tucat ávós robbant be éjfél után a lakásomra és elhurcoltak egy kis eszmecserére. Ez tartott 6 év, 2 hónap és 9 napig...116 A Rajk-pemek és perről vannak különböző teóriák, legkülönbözőbb variációkkal. Egy Svájcban működő magyar ügynök jelentette, hogy Szőnyi USA-kém volt stb. Ezért kezdődött a lefogások sorozata Szőnyivel, meg Szálaival mint helyettesével. Nekem ez a teória sántít. Ha így van, akkor miért buktam én és Hegedűs József, az MJT üzemszervezési titkára le már május 20-án? És én Szálait is az MJT-csoporthoz kötöm, holott ő kétségtelenül több volt. Szóval, nem akarok itt a Rajk-perről írni, hisz majdnem könyvtárak jelentek meg erről az utóbbi időkben. Tény, hogy ez a per és a későbbi Kádár-Kállai „ügy" alkalmat nyújtott az MJT önkéntes és fizetett vezetőinek teljes likvidálására.117 íme a lista, a sorrend. A mellékperek ún. jugó csoportjának én voltam a listavezetője, vagyis elsőrendű vádlottja - életfogytiglan; a második volt Hegedűs - életfogytiglan, a harmadik Csuka - 15 év; a negyedik Gondi Ferenc a külügyből - 15 év; az ötödik egy szerencsétlen, szlovén nő, aki a háború alatt Pestre szökött, ott ragadt, férjhez ment és jóban volt a pesti jugókkal, Hribár Ljubica - azt hiszem 10 év. Testvéremet csak 1950 tavaszán fogták le, és Recsken ébredt fel. Mirkovity Maricát valami más perbe tették, életfogytiglant kapott, Kalocsán „üdült". Aztán jött Haraszti és Losonczy a Kádár-csoporttal. Szegedi Emilt internálták, nem tudom pontosan, mi lett a sorsa.118 Horváth Mihály is le lett fogva, valami ávós „üdülőtelepen" rothadt. Pécsett Fajta Károlyt fogták le, 5 évet ült. A délszlávok közül szó szerint százakat fogtak le, internáltak vagy bebörtönöztek. A fő perben például Ognyenovity Milán, a Délszláv Szövetség szervező titkára volt a 9. rendű vádlott.119 A kihallgatások alatti kínzásokról, a börtönkörülményekről már sok szó hangzott el, ehhez nincs mit hozzátenni. Fura módon az MJT még 1949-50 folyamán is vegetált, de mindinkább kevesebb és kevesebb gőzzel. Nem segített a népszerűségének, hogy pl. Szálait felakasztották mint árulót, engem elítéltek mint árulót, Hegedűs, Csuka stb. - mindenki árulónak bizonyult. Ezt nem lehetett kimagyarázni az akkori körülmények között. Csak hallgatni lehetett, „ szájat befogni és tovább szolgálni". Aztán elérkezett a pillanat, hogy az MJT vagyonát, könyvtárát, ingóságait át kellett adni, azt hiszem a Külföldi Kulturális Kapcsolatok Intézetének, 115 A MJT lapja, a Déli Csillag 1948 novemberében, a II. évfolyam 11. számával szűnt meg. 116 Rex 1955. augusztus 2-án, perújítás révén szabadult. 117 A Rajk-per kapcsán különösen lásd Hajdú Tibor: A Rajk-per háttere és három fázisa. Társadalmi Szemle, 1992. 11. sz. 17-36. Uő: Farkas és Kádár Rajknál. Az 1949. június 7-i beszélgetés hiteles története. Társadalmi Szemle, 1992. 4. sz. 70-80. Uő: A júdás mindig velünk van. Valóság, 1992. 52-64.; Szász Béla: Minden kényszer nélkül. Egy sztálinista műper története. Budapest, 1990; Hódos György: Kirakatperek. Sztálinista tisztogatások Kelet-Európábán 1948-1954. Budapest, 1990; Ötvös István: A katonai fő perek Magyarországon. PhD-értekezés. Budapest, 2007. Kézirat. Huszár Tibor: A pokol malmai. Szűcs Ernő ÁVH-s ezredes ügye és elágazásai 1946-1955. Corvina, 2009. 118 Szegedi Emil fotózni kezdett, egyik alapítója lett a Magyar Fotóművészek Szövetségének, szaklapoknál dolgozott és több könyve is megjelent a fotózásról. 119 Ognyenovics Milán (1916-1980) magántisztviselő, kisebbségi politikus. 1948-ig a Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetségének főtitkárhelyettese. A Rajk-perben a hatodrendű vádlott volt és 9 évre ítélték. Kiszabadulása után az MDDSZ főtitkára, országgyűlési képviselő. 54
