Forrás, 2011 (43. évfolyam, 1-12. szám)

2011 / 2. szám - HETVEN ÉVE SZÜLETETT GION NÁNDOR - Rex József: A Magyar-Jugoszláv Társaság története (1945. október - 1949 vége): Sajtó alá rendezte, a bevezetőt írta és jegyzetekkel ellátta A. Sajti Enikő

A jelek kifelé apróbbak voltak. Pl. miért „delegálta" a kommunista párt Szálait egy ilyen pozícióba? Hisz ő miniszterhelyettes vagy miniszter is lehetett volna! KB-tag azt hiszem nem volt, de praktikusan nagyobb hatalma volt, mintha lett volna. O volt az államosítás egyik végrehajtója. Aztán a külügyben is voltak jelek, pl. rengeteg ávós került be a legfontosabb pozíciókba. Az államtitkár Béréi Andor104 lett, akiről tudtam ki és mi, amellett, hogy egy nagytudású és tehetségű ember volt. Ilyen körülmények között került sor az MJT közgyűlésére az Uránia moziban. Előzőleg Szalai bizalmasan közölte velem, hogy némi újítás lesz a szabályokban, lesz egy legális intézőbizottság, vállalnám-e a tagságot benne? Igen, vállaltam.

Az Uránia mozi zsúfolásig telt meg.105 Erre senki a rendezők között nem számított. Testvérem közölte velem, hogy rengetegen vannak a délszlávok. Ez nem baj, de mióta érdeklődnek ennyire az MJT-ért? Az erkélyen ott volt az egész jugoszláv követség személyzete, Karlo Mrazovity követ (magyarul jól beszélt), Brankov, akkor már civil és követségi tanácsos stb. Nem messze tőlük a kommunista párt ideológiai-kulturális vezérkara, Révaival az élen, de több politikai bizottsági tag is, a kormány fő tagjai stb. Ismét nagy felhajtás volt. Az elnökségben a színpadon sokan foglaltak helyet, Rajk elnökölt, nem tudom már miért. (Valami oknál fogva Tildyné már nem volt jelen.) Haraszti megtartotta beszámolóját, ill. előzőleg üdvözlő beszédek voltak, a vidéki szervezet vezetőitől, a jugóktól stb. A program már futott vagy 45 perce, ha nem tovább is, mikor benyújtották a szabályzatmódosítási javaslatot. Már e körül is vita alakult ki, nem kis meglepetésemre. Már nem tudom kik voltak az ellenoldalon, de azt hiszem, a délszlávok részéről páran.

A Délszlávok Szövetsége an block bent volt az MJT-ben. Aztán a javasolt vezetőségi listához egyesek új neveket dobtak be. Végre az újonnan javasolt és elfogadott intézőbizottság tagjait sorolta fel a jelölőbizottság elnöke: Szalai András, Gerle Imre, Major László, dr. Szántó György, Rob Antal, Rex József, Haraszti Sándor, Szegedi Emil. 10-en voltunk, de kettőre nem emlékszem.106 Praktikusan csak kommunista párttagok voltak benne.

Ez lett volna az utolsó pontja a rendes napirendnek, a művészi program előtt. Mikor az elnöklő és elnöknek megválasztott Rajk107 az ülést le akarta zárni, a földszinten nagy zúgolódás kezdődött, majd erős bekiabálások: ki a főtitkár, ki lesz a főtitkár? Magam is csodálkoztam, hogy erre nem volt javaslat. Kellett volna, hogy legyen, a szabályzat szerint is. Rajk türelmesen várt a már tüntetéssé fajult üvöltözésnek, amit majdnem csak a délszlávok csaptak. Aztán a szokott, megfontoltnak tűnő, higgadt hangján bejelentette, hogy az intézőbizottság első ülésén, saját soraiból fogja a főtitkárt megválasztani. Ez nekem, de majdnem mindenki másnak is új és meglepetés volt; a főtitkárt ott és akkor kellett volna javasolni és megválasztani. Erre újabb orkán tört ki, majd egy hang, majd több, majd kórus kezdte követelni, hogy a főtitkár - Rob Antal legyen. Ezt, persze, a délszlávok követelték. Rob már az ő főtitkáruk volt, de valami rejtélyes erők erre a posztra, az MJT főtitkárának is kívánták. Rajk ismét türelmesen várt, majd mikor az ordítozás és tüntetés lecsendese104 Béréi Andor (1900-1979) kommunista politikus, közgazdász, egyetemi tanár. 1922-ben fogolycserével kerül a Szovjetunióba. Hazatérése után a pártapparátusban dolgozott, az Országos Tervbizottság elnöke. 1948-51-ig külügyi államtitkár, majd a külügyminiszter első helyettese. 1956. november elején feleségével, Andics Erzsébettel Moszkvából Szolnokra érkeznek és az első Kádár-kormány tájékoztatási munkájában vesznek részt. Később főleg tudományos, oktatói munkát végez, az Új Magyar Lexikon főszerkesztője, majd a Kossuth Kiadó igazgatója.

105 Az 1948. évi közgyűlésről van szó, amit március 20-án tartottak az Uránia moziban.

106 Az intézőbizottság teljes névsorát nem sikerült rekonstruálnunk, a rendelkezésünkre álló források alapján azonban Horváth Zoltán, a Világosság akkori főszerkesztője biztosan tagja volt.

107 Az MJT-nek fennállása alatt három elnöke volt. 1947. január 12-ig Moór Gyula látta el a posztot, ekkor Tildy Zoltánnét választották meg, 1948. március 20-án pedig Rajk László lett a társaság elnöke.

50