Forrás, 2011 (43. évfolyam, 1-12. szám)
2011 / 2. szám - HETVEN ÉVE SZÜLETETT GION NÁNDOR - Rex József: A Magyar-Jugoszláv Társaság története (1945. október - 1949 vége): Sajtó alá rendezte, a bevezetőt írta és jegyzetekkel ellátta A. Sajti Enikő
Budapesten számított valakinek, az élet minden területéről. Ez volt talán az MJT első nagy dobpergetése. A második volt egy koncert a Zeneakadémián, szintén az MJT rendezésében. Belgrádban megkaptam egykori tanáromtól és később híres zeneszerzővé vált Josip Slavenskitől82 az engedélyt, hogy bemutassuk Balkanofonija c. nagy művét, mely világszerte sikert aratott. A Zeneakadémia nagytermében tartott ünnepi előadás szintén nagy felhajtással zajlott le. Sikerült megkapnom Ferencsik Jánost és Fricsay Ferencet83, akik vezényeltek egy-egy művet. Kodály Galántai táncok című műve volt szintén a műsoron. (Ez a műsor később Pécsett is elő lett adva, helybeli erőkkel.) A Bartók Béla Teremben kétszer volt „koncert" lemezekről, csak jugó műveket adva elő, szintén az MJT rendezésében. Szimfóniáktól, jugó operákon át, népi zenéig minden volt. Az MJT sok jugó anyagot adott át a rádiónak, lemezeket, írott zenét, amit Jugóból hoztam, vagy másokkal hozattam, vagy a jugó missziótól kaptuk. A Rádióban három vagy négy zeneelőadás volt az MJT égisze alatt, ezeket kétszer magam vezettem be, jobb személy hiányában... Az egyiknek a dátuma volt 1946. november 29., a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság kihirdetésének évfordulója, mikor az MJT rendezésében a Kereskedelmi Kamara nagytermében egy ünnepi ülés volt, dr. Bán Antal volt a szónok. Az Uránia moziban meg egy jugó filmet mutattak be, díszelőadáson, este. Az igaz, hogy a magyar feliratok rosszak, hibásak voltak, de ez nem az MJT bűne volt. Legjobb emlékezetem szerint az MJT helyi csoportjai, szervezetei, melyek 1946 folyamán alakultak meg, ezek: Battonya, Baja, Mohács, Pécs, Szeged. Valami történt Makón is, kísérlet volt Nagykanizsán, de ebben nem vagyok biztos. Pécsett az egyik vezető volt Fajta Károly, rendőr őrnagy, egykori jugó magyar emigráns szülők sarja. Szegeden meg Dénes Leó polgármester volt a spiritus rector. Mohácson az említett dr. Cserta polgármester, aki a csoport elnöke is lett. E csoportok létrehozásán főleg dr. Szántó, nem hivatalos helyettesem működött közre, ezért nem teljesen tiszta az emlékem, de segített neki testvérem, Rex Tibor és Mirkovity Marica is. Az akkori keserves közlekedési feltételek mellett mindez komoly teljesítménynek számítható. Testvéremnek hivatalból volt autója, ezért tudott e téren jobban működni, sokat járt vidéken, én meg finoman „rábeszéltem". Az 1947-es esztendő Hogy az MJT egyhavi vagy három havonkénti folyóiratot indítson, erről szó volt már a megalakulás idején. A gondolat, ill. gondolkodás ezen sosem szűnt meg 1946 folyamán. Az első fél évben az anyagi helyzet volt az a tényező, ami ezt majdnem lehetetlenné tette. A második fél évben meg mindenki meg akarta keresni a jó forintot, így nem volt idő a tervről gondolkodni... De nem volt az a szűkebb vezetőségi ülés, amelyen ez ne lett volna téma. Az új, 1947-es vezetőségre és személy szerint Csuka Zoltánra várt a feladat ezt realizálni. „Főtitkárságom" utolsó és nagy rendezvénye, eseménye volt az MJT 1947. január 12-én megtartott második közgyűlése. Már 1948 végén tudtam, hogy ki leszek nevezve követségi titkárnak az újonnan alakult belgrádi magyar követségre. Nem sokkal előbb jött létre a magyar-jugoszláv diplomáciai kapcsolatok felvételéről szóló egyezmény, ami a követség felállításával járt együtt. Ezzel kapcsolatban volt az én kiküldetésem is 1945 novemberében, de korainak bizonyult... Csak az 1946 nyarán kötött párizsi békeszerződés után lehetett 82 Josip Stolcer-Slavenski (1896-1955) jugoszláv zeneszerző, Kodálynál is tanult. 83 Ferencsik János (1900-1984) és Fricsai Ferenc (1914-1963) karmesterek. 44
