Forrás, 2011 (43. évfolyam, 1-12. szám)

2011 / 12. szám - Dobozi Eszter: "Kössenek engem Magyarországhoz!": Agócs Sándor verseskönyvéről

ilyenkor az ember / NEM MER NEM ÍRNI / papír és toll híján /fejben / memorizálva mintha / börtönben ülne / mintha emigrációban / mintha otthon”.

Harmadik kötetében is olyan költészet tehát Agócs Sándoré, amely nem igyekszik megfelelni divatáramlatok diktátumainak, nem akar tetszeni uralkodó irányok ítészeinek, makacsul kitart a „veszteségekből épülő vers" eszménye mellett (Vadvirág, temető). Olyan költemények íródnak így, amelyek „napokra, hetekre, évekre" visszafojtva és az elfojtásokat leküzdve keletkeznek (A kezdet), ennélfogva a születés fájdalmát és keservét is magukon viselik. Az beszélhet így, aki mikor szólni kész, a szólás ihletével, belső kényszerével és annak ellenére teszi, hogy ott az „ördöglakat" a száján. Megszenvedett szavak a költő szavai, mert a hallgatás görcséből szakadnak ki. A vers Agócs Sándor könyvében a történelmi méretű kisemmizettség és megcsalattatás néven nevezése: „De nem kér belőlünk ez az évtized, / köszöni szépen, elvan nélkülünk. / Nem is emlékszik már, s legyint ránk most is” (Nagy Gáspárnak, az ötödik ikszre). A szerző úgy gondolja, ma is az a dolga, hogy kimondja, „NAPONTA DRÁMÁK SOKASÁGA / KÖZÖTT ÉLÜNK" (Ha könyves meglátja). Újra és újra arról kell beszélnie, hogy az ember a remény és a félelem kettősségében éli a számára kiszabott időt. És szóvá kell tennie a jogfosztottságot, kiszolgáltatottságot, a kultúránkból való kiforgattatásunkat. A szerep, amelyet költőként betölt Agócs Sándor, a vállalás és választás személyes döntésén alapul. Sorai áthallásaiban, a vendégszövegekben Petőfi Sándor, Nagy László mondatai köszönnek vissza. A név szerint is megjelölt elődökben és kortárs szerzők (Nagy Gáspár, Csoóri Sándor) életművében az erkölcs és esztétikum, költészet és közérdek összetartozásának példáit találja meg. Kötődését olyan határozottsággal vallja meg, hogy ez egyben elhatárolódás az országgal és népével való azonosságot elutasító alkotói magatartástól. „Ne kössenek engem / Magyarországhoz!" - idézi a magas szinten elismert magyar nyelven író szerzőt, de csak azért, hogy a maga kiállása még hangsúlyosabb legyen: „»Kössenek engem / Magyarországhoz!« - mondom / én. ” (Két vallomás).

A kötet élére helyezett Mintha hó hullna a magyar költészet régmúlt nagy korszakaira visz- szamutató motívumával a kötet egészének képi világát megelőlegezi. A kuruc költészet idejétől Vörösmarty Mihály jól ismert sorain át („Most tél van és csend és hó és halál.") mindazok a szerzők és versek emlékezetünkbe tolulhatnak Agócs Sándor verseit olvasva, akik a XX. században éltek ezzel a költői toposszal, így tehát előttünk állhat Ady Endre A téli Magyarországa, Nagy László Hószakadás a szívre, Csoóri Sándor Hó emléke című költeménye, Baka István Háborús téli éjszakája, Farkas Árpádtól pedig egy egész kötet: Alagutakat a hóban. Agócs Sándor verseiben a hó motívumán kívül gyakran előfordul még a fagy, a tél, a novembert játszó április természeti szimbóluma. Líránk hagyományaihoz vezet vissza bennünket tehát uralkodó motívumaival, ám ez a mai ember nagyon is hétköznapias szóhasználatával, korunk nyelvhasználati jellegzetességeivel párosul, ahogyan pl. a közélet jellegzetes szófordulatai szüremkednek be az egyéni élet színtereire („én már / évtizedek óta / nemzetbiztonsági kockázat / vagyok - / magamra.”). Sokszor nagyon is prózai mondatok törődnek verssorokká - az illúziótlanság hatását keltve. S minden vers mintha ugyanannak a végtelen versnek a töredéke volna, csak valamiért megszakadt a folytonos beszéd, ami aztán valamiként mégiscsak folytatódik egy másik oldalon, egy másik részletében az egésznek. így feleltetve meg a formát is az időképzetnek azzal a szaggatottságával, amely alapélménye ennek a költészetnek. A Szétszabdalt jelen, az idő egy-egy szelete mindegyik verse.

Az Ördöglakat a számon című könyv azonban nemcsak a három ciklusba rendezett verseket tartalmazza. A kötet végén Medveczky Attilának a szerzővel készült interjúja és Szakolczay Lajos könyvismertetője is olvasható. Mindkét írás segítségére van azoknak, akik a költő pályájáról szeretnének tájékozódni.

(Antológia Kiadó, 2010)

108