Forrás, 2011 (43. évfolyam, 1-12. szám)
2011 / 11. szám - Füzi László: Megérkezés: II. rész
got kapjon. (...) Egyszer csak a lap elkezdett úgy működni, mint egy fórum. (...) vannak spontánul születő művek, és ezeket megpróbálod közvetíteni. Valóban megpróbálsz szerkeszteni, és nem ügyeskedni, balanszírozni vagy blöffölni. (...) A magyar értelmiség egy része megérezte, hogy van egy fórum, amelyben a legtovább el lehet menni. Ahol jelezheti az értelmiség azt, hogy a valódi szabadság esetén merre tódulna kifelé. Ahol valóban megnyilvánulhat az értelmiségi gondolat a maga valóságában. "10 11 Reményi József Tamás azt is érzékeltette, hogy a szerkesztőknek milyen körülmények között kellett helytállniuk önmagukért, s azért a közegért, amelyik a lap körül kialakult: „A hamar elmérgesedő vitákban el kellett viselni az álnok viperafajzat szerepét, a 'kibújt a szög a zsákból' vádját, miközben más választás nem volt: máshol, másképp lap nem létezhetett... "n Ezzel a helyzettel később magam is szembekerültem. Érdemes pár mondat erejéig foglalkozni a „másik oldallal" is. A KISZ, merthogy 1981 tavaszáig a KISZ felügyelete alá tartozott a Mozgó Világ, és az MSZMP Központi Bizottságának munkatársai éles vitákat folytattak a szerkesztőkkel, s az úgynevezett megoldásra is ők tettek javaslatot, szóval az illetékes munkatársak is értelmezték a helyzetet. Agárdi Péter egy későbbi interjúban például ezt mondta: „Nem a cenzurális értelemben vett kontroll hiányzott szerintem (mármint a Mozgó szerkesztőiből, F. L.), hanem a nyomtatott vitaképességet feltételező és kifejező 'polemikus kontroll’."12 Nem tudom másnak tartani ezt az állásfoglalást, mint egyfajta önideológiát teremtő hajlam megnyilvánulásának, hiszen nyilvánvaló, hogy a történelmi súlyú megnyilvánulások, s a Mozgó Világé kétségtelenül az volt, sok mindenre figyelnek, csak éppen az éppen aktuális hatalom kívánalmaira nem. Még egy mondatot kell mondanom, a Mozgó Világ a lap külső megjelenítésében is közel állt a fiatalokhoz, de például azzal, ahogy a Forrás a lakiteleki találkozó anyagát közölte, Bahget Iskander fotóival, ezt sem a mai eszemmel mondom, hanem az akkorival, azonnal megemelte a közlést, Illyés vádló tekintete Bahget Iskander felvételén akkor is többet mondott az országról, mint tucatnyi tanulmány. 27. Most, az említett lapok régi számait, vagy éppen Németh Györgynek az akkori Mozgó Világról írott könyvét olvasva merül fel bennem a kérdés, ellenzékiek voltak-e ezek a lapok? A válasz természetesen attól függ, hogy mit tekintünk ellenzékiségnek. Ha a rendszer, mondom úgy, ahogy akkor mondták, a szocialista berendezkedés egészének megkérdőjelezését, akkor nem voltak azok, ami azonban nem zárta ki, hogy az éppen aktuális politikai gyakorlattal egyetértettek volna. Még arra is gondolnom kell, hogy ebben az önmeghatározásban taktikai elemek is érvényesültek, a szerkesztők, de maguk a kulcsszereplők, a meghatározó 10 Németh György: A Mozgó Világ története 1971-1983. Palatínus, 2002, 84^85. oldal, az interjú 1997- ben készült, a rövidítések az eredeti közlésben is szerepelnek. 11 Idézi Németh György, u.o. 8. 12 Idézi Németh György, u.o. 11. 76
